Magyarországról, Hírek .

Elkészült a bogyiszlói tallér.

Új pénz került forgalomba Bogyiszlón, miután a helyi önkormányzat kibocsátotta a bogyiszlói tallért – tájékoztatott Tóth István polgármester.

A tallér árfolyama 1500 forint. Vásárolni azonban tudomásunk szerint nem lehet vele, az átváltás is csak egyirányban működik: a helyi üzletekben forintért adják az érméket. A tallérokat ugyanis azzal a céllal készítették, hogy megvásárlói támogathassák az idén augusztus 20-án, a község katolikus temploma előtti téren felállítandó Szent István szobrot.
A költségek előteremtéséhez az önkormányzat, az egyházak és cégek támogatása mellett közadakozásra is szükség van. A polgármester azért javasolta a tallér kibocsátását, mert úgy vélte, hogy az emberek szívesebben adakoznak, ha cserébe kapnak egy ajándékozásra is alkalmas, mutatós emléktárgyat.
A Madarász Károly öntőmester által bronzból készített érmékből már sokan vásároltak . A tallérok egyik oldalukon Szent István arcképét, a másikon a falu jellegzetes épületeit ábrázolják. Több száz darab érme készült, megvásárlásukkal darabonként nagyjából ezer forinttal tudnak hozzájárulni az érmetulajdonosok a szobor költségeihez.
teol.hu alapján Numizmatika  http://www.numismatics.hu/hirek/elkeszult-a-bogyiszloi-taller/

Debrecen - Lassan egy éve működik Sopronban a helyi pénz, a kékfrank. A soproni fizetőeszköz megálmodójával debreceni vállalkozók is tárgyalnak, de hogy kik, azt rejtély övezi. Jó esetben 2013-ban lehet a cívisvárosnak saját pénze.

  Élelmes vállalkozók egy csoportja 2010 májusában Sopronban és környékén bevezették a kékfrankot, a térség saját fizetőeszközét. A kezdeményezés lényege, hogy a helyi vállalkozások összefogtak a környék gazdasági életének fellendítéséért. Akik csatlakoznak a rendszerhez, azok vállalják, hogy fizetésnél a forint mellett a kékfrankot is elfogadják. A helyi pénz igazából egy utalvány, amely a tagok egymás között megkötött üzleteinél szolgál fizetőeszközként, nincs lejárati határideje, így korlátlan ideig felhasználható. A bevezetése mellett pedig az szól, hogy a tagok helyben költik el, így erősítik az adott térség gazdaságát.

„Az elmúlt 9 hónapban több mint 400 partnert sikerült szereznünk Sopronban és környékén, akik elfogadják a kékfrankot is. Ezek között műszaki, élelmiszer-, ajándék- és ékszerüzletek is vannak, de szolgáltatásokra is beváltható a helyi pénz. Ráadásul, akik egymás közt a kékfrankkal fizetnek, 5-10 százalék közötti kedvezményt is kapnak. A rendszer úgy látszik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és ha csekély mértékben is, de mérhető forgalomnövekedést eredményezett a partnereknél” – mondta el a Dehir.hu kérdésére Perkovátz Tamás, a kékfrank megálmodója.

Azt, hogy a rendszer működőképes és eredményes, az is bizonyítja, hogy a Rábaközben hónapokon belül megjelenik az ottani helyi pénz, a rábaközi tallér. Az elmúlt hetekben pedig Veszprémben, Pécsett és Debrecenben is járt a soproni üzletember. „Többnyire azért keresnek meg, mert tanácsot szeretnének kérni, hogyan, milyen feltételekkel érdemes egy ilyen vállalkozásba belekezdeni, és a tapasztalataimra kíváncsiak. Pécsett már elég jól haladnak az ottani üzletemberek és a veszprémiek is jó úton járnak, de ezek még csak a kezdeti lépések” – osztja meg tapasztalatait Perkovátz Tamás. Portálunk Debrecent firtató kérdésére azonban rejtélyes és kitérő választ kaptunk. „Debrecen mindig élen járt az innovatív, újító megoldásokban, de az ottani eredményekről egyelőre nem nyilatkozhatok. Annyit elárulhatok, hogy helyi és környékbeli vállalkozók egy kisebb csoportja érdeklődik a helyi pénz bevezetése iránt, de nagyon kezdeti stádiumban van a dolog.”

A hűség városában csaknem másféléves előkészítés előzte meg a pénzhelyettesítő utalvány bevezetését. Ha ezt a tempót az itteni vállalkozások is tudják produkálni, akkor is leghamarabb 2013-ban lehet Debrecennek saját fizetőeszköze.

Kép: Dehir-grafika.

Torontál: Dél-Alföldön 

A térség gazdaságának fejlődését segíthetné, s a Dél-Alföldön, a szomszédos romániai megyékben, valamint a Vajdaságban élők regionális identitását is erősíthetné egy helyi pénz bevezetése - közölte Toroczkai László, a Jobbik Csongrád megyei önkormányzati képviselője szombaton Szegeden.

hirdetés

A megyei közgyűlés Jobbik frakciója által a témában rendezett konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta: elnevezést is talált, a regionális fizetőeszköz az egykori nagybecskereki székhelyű vármegye, Torontál nevét viselhetné.

Torontál vármegye területén ma Magyarország, Szerbia és Románia osztozik, s címere egyaránt szerepel Csongrád megye és Vajdaság Autonóm Tartomány jelképében. A Torontál szó pedig egyaránt használatos a magyar, a szerb, a román, a német és a latin nyelvben - tette hozzá.
Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagja hangsúlyozta, a globális pénzügyi rendszer torzulásain helyi lépésekkel lehet javítani, olyan megoldásokkal, amelyek révén a pénz nem uralkodik, hanem eszközként használhatják azt az emberek.

A hivatalosan utalványként működő regionális fizetőeszköz fedezetét az ellenértékeként a bankban elhelyezett pénz adja. Miközben a régió gazdasági szereplői az egymás közti adásvételben használják az utalványokat, a pénz kamatozik, így elkerülhető az inflációs veszteség - mondta a szakember.
A helyi pénz segíti a térség gazdasági szereplői közötti kapcsolat erősítését, például azt, hogy a kisebb települések élelmiszer-előállítói és a városok fogyasztói egymásra találjanak 
- közölte Varga István.

A regionális fizetőeszköz bevezetéséhez helyi összefogásra van szükség, hiszen elő kell teremetni az indulás költségeit. A szakember szerint a rendszer működtetésére egy szövetkezet - ahogy az a soproni kékfrank esetében történt - vagy egy non-profit szervezet, alapítvány a legalkalmasabb.

 Egy Torontál - Egy Euró