Az Amerikai Álom. Teljes rajzfilm .

Az Amerikai Álom ( Rajzfilm a gazdagági válságról is ) (FULL)

Noha jónak tartom ezt az alkotást, de a lényeget letudta egy nagyon rövid jelenettel. Azért veri magát mindenki adósságba, hogy sokkal több mindene legyen, mint ami valójában meg tudna engedni magának. Az adós is azt költi, amije sosem volt és talán soha nem is lesz. Hányan tudnának valójában kifizetni egy lakást vagy egy autót spórolt pénzből? Nem sokan. Ahhoz, hogy az említett bankok eltűnjenek, ahhoz mindenkinek meg kellene elégednie azzal a kevéssel, amije van. Esélytelen.

Ez csak egy figyelemfelkeltő film, innentől a megoldás az emberiségen múlik .

Bocskai Korona,helyi fizetőeszköz.

Mit ér a saját pénz, ha például Bocskai Korona. Állja-e az idők próbáját a helyi fizetőeszköz?

Hajdúnánáson jó egy éve kezdték használni a Bocskai Koronát, egyre többen veszik igénybe és ismerik fel a közösség- és identitáserősítő szerepét. Jelenleg 20-30 millió forintnyi van forgalomban attól függően, hogy mennyit váltanak éppen át. A városban több mint 70 elfogadóhelyen lehet fizetni vele – számolt be a részletekről Szólláth Tibor Zoltán, Hajdúnánás polgármestere a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című műsorában.

A fizetőeszköz rendkívül szép, így sok gyűjtő is keresi – folytatta. Alapvetően a Hortobágyhoz és a hajdúsághoz kapcsolódó motívumok díszítik a bankókat, a legnagyobb címleten, a húszezresen Bocskai István, a hátlapján pedig a töröktől kapott koronázási ékszer található – részletezte.  

A városvezető szerint fontos a helyi közösségek erősítése, amihez elengedhetetlen, hogy a megtermelt értékek helyben hasznosuljanak, a pénz pedig ne áramoljon el a településről, aminek remek eszköze a helyi fizetőeszköz. Aki elfogadja, annak azért pozitív, mert nagyjából 30 millió forintnyi üzletből veheti ki a részét, aki pedig fizet vele, azért jár jól, mert 2 és 20 százalék közötti engedményt kap az árusoktól – mutatott rá Szólláth Tibor Zoltán.

A visszaváltás aránya nem magas, ami azt jelenti, hogy az emberek használják – vélte. A Bocskai Korona nem inflálódik, mivel gyorsabban forog, mint a forint, ám a hazai fizetőeszközzel ellentétben lejárati idővel rendelkezik. A beváltott forint azonnal letétbe kerül, és fedezetként szolgál, valamint kamatozik a közösség számára – magyarázta.

Már további nyolc település jelentkezett be, hogy szívesen használná a helyi bankót – tette hozzá.

Eredet   : http://www.hirado.hu/Hirek/2013/08/31/10/Szep_es_nem_inflalodik_megmutatjuk_az_uj_fizetoeszkozt.aspx?source=hirkereso

Helyi Cserekereskedelmi Rendszer (LET SYSTEM)

"Használd az idődet okos dolgokra! Cseréld el áruidat és szolgáltatásaidat pénz nélkül!"

LET SYSTEM

Ez a rendszer számos angolszász országban, elsősorban a munkanélküliség sújtotta területeken, futótűz gyorsaságával terjed. A feltalálója is egy munkanélküli, bizonyos Michael Linton volt. A kanadai Courtenaz városában 1983-ban próbálkoztak vele először. A rendszert LETS-nek nevezték el /Local Employment and Trade System/. A pénzük a „zöld dollár“, amelynek értéke egy az egyben a kanadai dollár. Sajnos ez nem bizonyult szerencsés választásnak, mivel mint minden nemzeti valuta, a dollár is inflálódik, tehát veszít vásárlóerejéből a zöld dollár is.

Az infláció arra ösztönzi a LETS részvevőit, hogy minél később fizessék tartozásaikat, hiszen annál „olcsóbb“ pénzben fizethetnek. Ez könnyen összeomlással fenyegeti a rendszert. Courtenazban ez be is következett, miután egy résztvevő 14.OOO dolláros tartozást gyűjtött össze 18O.OOO dollár teljes évi forgalom mellett. Ennek ellenére a LETS gyorsan terjed Észak-Amerikában, Ausztráliában. Az Egyesült Királyság legkiterjedtebb rendszere Stroudban működik, és van egy rendszer a dél-angliai Tetnesben is. Új-Zélandon  1O helyen szervezték meg a zöld dollár rendszert. Aucklandban a túlzott adóssághalmozást 5OO dolláros felső korlátozással próbálják kordában tartani. Az Amerikai Schumacher Társaság dolgozta ki a SHARE rendszert, amelyben a zöld dollár értékét nem a nemzeti valutához, hanem valamely helyi termékhez, például a tűzifához köti. Így biztosítható a zöld dollár stabil vásárlóértéke.

Ha árad a víz

Tegyük fel, hogy városunkban elkezdenének működtetni egy zöld forint rendszert. Kössük a zöld forint értékét egy helyi termékhez,mondjuk az ivóvízhez.Tegyük fel, jelenleg az ivóvíz ára 35 Ft/m3. A Vízművek felemeli 7.- Ft-tal az ivóvíz árát, ami 2O %-os emelkedést jelent. Ekkor feltételezett szívesség banknál lévő összes betétet és tartozást külön-külön meg kell növelni 2O %-kal, ha azt akarjuk, hogy ivóvíz m3-ben kifejezett értékük azonos maradhasson. A teljes banki egyenleg ígyis-úgyis nulla. Ez egy sajátos kamatozási forma, a banki adminisztrációban azonban nem okoz annál nagyobb bonyodalmat, mint a jelenlegi kamatos kamat számítása.

Milyen pénz a zöld pénz?

A zöld forint nem inflálódik, csak annyit kamatozik, hogy az értékét megőrizze, nem kell, hogy magunknál tartsuk, ezt nem lehet ellopni, elveszteni, kezelése végtelenül egyszerű. Ez a pénz önszabályzó, hiszen mindig valójában O zöld forint van forgalomban. Együtt létezhet a meglévő pénzrendszerrel, hiszen a „szívesség bank“ minden tagja szabadon részt vesz a forintos gazdaság forgalmában is, mint eddig.

Ez a „pénz“ nem több, mint információ ,értékek forgalmáról.Nem lehet tehát spekulációs céllal kibocsátani, leértékelni, felvásárolni a kamatlábak befolyásolása céljából. Semmilyen hatalom nem képes áramlását kívülről befolyásolni. Aki eladósodik, nem kerül hitelezője hatalmába, hiszen senki se birtokolja előbb a pénzt, hogy utóbb kölcsönadhassa.

A zöld forint tökéletesen decentralizálja a gazdaságot. A zöld forint természetes, szerves módon keletkezik – úgy, hogy valaki valamiféle valóságos értéket állít elő, amit valakinek elad, – mindannyiunk emberi teremtőereje közvetlenül hozza létre.

Szociális következmények

Minden zöld forint üzletet személyesen kötünk, amivel új barátokat és ismerősöket szerzünk. Ez a rendszer elősegíti, hogy a közösség végre önmagára ismerjen. Az ismeretségek sűrű szövevénye rengeteg rejtett gazdagságot hordoz magában,barátságok, gyermeknevelési és felügyeleti kapcsolatok hálózata, összejövetelek lehetősége, az utcák és terek otthonosabbá válása, a közbiztonság javulása. A zöld forint kezdeményező és teremtő energiákat szabadít fel, miközben növeli az egyének és családok önértékelését és önállóságát. A teljes munkaidőben foglalkoztatott ember önértékelése ahhoz a munkához kötődik, amit a munkahelyén végez. A munkahelyvesztést, mint értékvesztést éli át a munkanélküli. Ha valaki a hírlevélben közölt ajánlatlistát böngészi, ezerféle ötletet kaphat, mivel válhatna hasznossá környezetének.

( ismeretlen szerző )

Tudáscsere,árucsere,időcsere ! Pénz nélkül !

"Használd az idődet okos dolgokra! Cseréld el áruidat és szolgáltatásaidat pénz nélkül!"

Közösségi Önsegítő Rendszer

Aki kormánytól, pártoktól, szakszervezetektől, hivataloktól, pénzintézetektől és cégektől várja létbiztonsága megteremtését, végül mindig csalódik. Ők az egymással folytatott versengéssel túlságosan el vannak foglalva. Viszont itt vagyunk mi, akik egy kerületben, egy városban, egy faluban élünk. Egymás rokonai, barátai, kollégái vagyunk, egy templomba járunk, egy klubban sportolunk stb., mi, akik személyesen ismerjük egymás gondját, baját. Mindannyiunkban ezer féle képesség szunnyad, csak időnk nincs kibontakoztatni azokat a pénzért folyó napi hajsza mellett. Én remekül tudnék angol nyelvleckéket adni, te kitűnő bioterményeket termelsz a kertedben, ő csodálatos szilvalekvárt főz, ti értetek a könyveléshez, ők meg tudnák javítani a porszívót. De ez sajnos ki sem derül, mert nincs pénzünk egymás szolgálatainak megfizetésére, és nincs elég bátorságunk szívességet kérni egymástól.

Cseréljünk jó? Porszívójavításért lekvárt, könyvelésért nyelvleckét adok cserébe.A pénzt kikapcsoló közvetlen áru- és szolgáltatáscsere létezik, amióta ember az ember. Mi lenne akkor, ha a helyi közösségi barter szervezésére „szívesség bankot" alapítanánk? Ilyesmik léteznek már szerte a világban. A működési elvük a következő:Havonta hírlevélben közzéteszik, hogy a szívesség bank tagjai milyen termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, illetve keresnek.Ezután az, aki pont azt keresi, amit egy másik tagtárs kínál, egyszerűen felkeresi a másikat és megkötik az üzletet. A vevő az áru értékével tartozni fog a banknak, az eladó pedig ugyannyival hitelezőjévé válik. De honnan tudják, hogy mi az áru értéke, ha nincs egy pénzegység mint egyetemes érték-összehasonlító alap? Hát igen, mégis kell, hogy legyen pénz. Ez a pénz azonban nem kell, hogy valóságosan a vevő zsebében legyen vásárláskor, hiszen minden egyes üzletkötés hitelben történik, amit a bank- központban lévő kartotékokra telefonos vagy szóbeli közlés alapján rávezetnek.

Tegyük fel, hogy Piroska nagymamája megbetegszik. Elmegy tehát Juliskához, és vesz tőle 15 petákért egy tégely körömvirág kenőcsöt, amit Juliska maga készített. Betelefonálnak tehát a bank központba, hogy Piroska tartozik 15 petákkal. Juliska követel 15 petákot. Másnap Juliska férje, Jancsi elmegy a Farkashoz és megveszi annak ütött-kopott 5 éves bogárhátú Volkswagenjét 1OOO petákért, amire régen vágyott, de forintban nem tudná kifizetni, viszont sürgősen szüksége van rá, mert azzal akarja elvinni a hétvégen kirándulni Juliskát. A Farkas délután találkozik Piroskával és megveszi tőle 1O petákért a vegetáriánus szakácskönyvét, mert a Farkas még csak most tér át a növényevő étrendre, viszont Piroska már rég a makrobiotikánál tart. Este a bank-központban az adminisztrátor a telefon üzenetrögzítőről átvezeti az üzletkötéseket a naplójába, és kinek-kinek elkönyveli a tartozásait és követeléseit. Piroska kartonján -15 + 1O = -5 peták tartozás, Juliskáékén 15 - 1OOO = -985 peták tartozás, a Farkasén -1O +1OOO = 99O peták követelés szerepel egyenlegként. Az összes tag tartozásainak és követeléseinek egyenlege mindig O, hiszen valójában nincs pénz forgalomban, csak áruk és szolgáltatások.

( ismeretlen szerző )

Tudáscsere,árúcsere,időcsere ! Pénz nélkül !

Mindenki ért valamihez !

Segíts embertársaidon, hogy ők is segíthessenek rajtad !

A cserekör működése

Megszerveződik egy közösség,melynek tagjai egymás között termékeket,szolgáltatásokat cserélnek ki úgy, hogy e-közben pénzt nem használnak. A ténylegesen lebonyolított cserék időpontja eltér, a csereérték is különböző ezért: A közösség rendszeres naprakész nyilvántartást vezet, mely a kínálatot és a keresletet, valamint a létrejött tranzakciókat tartalmazza. Egyrészt minden tag közzéteszi felajánlását,másrészt választhat a többi tag felajánlásaiból.

Lebonyolítás

A tagnak szüksége van valamely  termékre vagy szolgáltatásra, akkor választ a kínálatok közül és felveszi a kapcsolatot a másik féllel. Megbeszélik a cserét, megalkusznak a csere értékben.A lebonyolítás után a "vevő" bejelenti a számlavezetőnek az ügyletet, aki a névre szóló számlákon csökkenti a " vevő" egyenlegét, az "eladó" egyenlegét pedig növeli ( ugyanolyan mértékben). Minden csereügylet után az igénybe vevő tag köteles osztályozni  az "eladó" szolgáltatását ill. termékét

Segítő

Az internet-kapcsolattal nem rendelkező vagy más okból technikai segítséget igénylő tagok segítő közreműködését kérhetik. A segítő segítséget nyújt a cserepartnerek megtalálásában, az ügyletek megkötésében és elszámolásában, esetenként a lebonyolításában. A segítő tevékenységéért a megbízó taggal való egyedi megegyezés szerinti értékű fizetséget kap.

"Használd az idődet okos dolgokra!

Cseréld el áruidat és szolgáltatásaidat pénz nélkül !

Read more: http://zolmik.hupont.hu/2/a-cserekor-mukodese#ixzz2aOc2IsQP

forrás http://zolmik.hupont.hu/8/let-system

Read more: http://zolmik.hupont.hu/8/let-system#ixzz2aOWyMvQN

Válság ? Van Kiút!!!Fehér pénz Magyarországon .

FORGÁSBIZTOSÍTOTT PÉNZ

1. Silvio Gesell felismerése és javaslata

Silvio Gesell abból a felismeréséből indul ki, hogy a kamatjelenség oka a hagyományos (ma is uralkodó, a tőkés /kamat-/ gazdaságot meghatározó) pénzrendszerben rejlik.

A jelenlegi pénzrendszerben (a tőkés /kamat-/ gazdaság pénzrendszerében) döntő szerepe van a pénztulajdonosok napi (családi) megélhetéséhez szükséges összeg fölötti és ezért kölcsönadható pénzvagyonnak. Nevezzük az ilyen pénzvagyont "fölöspénz"-nek. A "fölöspénz-" (tőke-) tulajdonosoknak módjukban áll, hogy visszatartsák a pénzt a cserefolyamatból, és ezzel súlyosan megkárosítsák a fölöspénzzel nem rendelkezőket: a társadalom, az emberiség nagy többségét. (Az ilyen visszatartás eredményei az ú.n. túltermelési válságok, tömeges csődökkel és munkanélküliséggel.) Ezzel zsarolva kényszerítik a hitelfelvevőket arra, hogy a pénztulajdonosoknak többet adjanak vissza, mint amennyit hitelbe kaptak. Ez a többlet a kamat. (Ez idő szerint az ú.n. fejlett országok munkásai és vállalkozói munkaidejüknek mintegy harmadát fordítják erre a sarcra. - A "fölöspénzzel" rendelkezők rétegének kialakulása az "eredeti felhalmozás" véres és szennyes története.)

Gesell javaslata ("Természetes gazdasági rend, szabadföld és szabadpénz révén" 1913.) : az állam a hagyományos pénzzel szemben olyan pénzt bocsásson ki, amelyet periodikus használati díj terhel. Ez azt jelenti, hogy periódusonként (pl. minden hónap első napján) minden forgalomban lévő bankjegy után az, akinek éppen a tulajdonában van - mondjuk 0,5%-os - pénztartási díjat köteles fizetni, ellenkező esetben bankjegye érvénytelenné válik. Ez a látra szóló betétekre is érvényes. (A Gesell által leírt egyszerű technika: havonta bélyeg ragasztandó a bankjegyek hátára. Ez a harmincas években Wörgl-ben /Ausztria/ sikeresen működött is . A mai elektronikus eszközökkel nyilván fejlettebb megoldások alkalmazhatók és alkalmazandók.) Ezzel a pénz "romlandóvá" válik, éppúgy mint az áruk (pl. a búza), tárolása éppúgy költségessé lesz, így megszűnik a forgalomból való spekulációs pénzkivonás indítéka. Minden pénztulajdonos érdeke, hogy gyorsan túladjon a pénzén: vagy árut/szolgáltatást vásároljon, vagy kölcsönadja annak, aki árut/szolgáltatást akar vásárolni. A hitelkereslet-hitelkínálat kiegyenlítődik, és így megjelenik a nullához közelítő kamat tartós tendenciája.

2. A geselli pénzreform történelmi helye

A forgásbiztosított pénzre való átállás - kedvező geopolitikai és természetföldrajzi körülmények között - egy országban (államban, államcsoportban) elszigetelten is megvalósítható . Ez az adott földrajzi-politikai egységben a kamatgazdaság és ezzel a kizsákmányolás, a pénzoligarchia uralmának megszüntetését jelenti. Tehát nem valamilyen "ártatlan" gazdaságelméleti újításról van szó, hanem a Mammon-elvű létmódról a szeretet-elvű létmódra  való átváltásról. Éppen ezért ez csak gyökeres politikai fordulattal hajtható végre, amelynek folytán az ország (állam, államcsoport) addigi, a nemzetközi pénzoligarchiát kiszolgáló (komprádor) vezetői kezéből kikerül a hatalom, és átmegy a társadalom nagy többségének az érdekeit megvalósító politikai vezetők kezébe . Amikor a továbbiakban ismertetjük a Fehér Programot, mint a forgásbiztosított pénz fokozatos bevezetésének első lépését - és ezzel a kizsákmányoló kamatgazdaság felszámolását célzó gazdasági lépéssorozat egyik első lépését - feltételezzük, hogy ez a hatalomváltás már végbement.

A továbbiakban a Fehér Program magyarországi megvalósítását tárgyaljuk, de kézenfekvő, hogy a módszernek más pénzgyarmati helyzetben lévő országokra való alkalmazása is érdemes lehet a megfontolásra.

3. Egy magyar Fehér Program kiindulópontja

Abból a tényből indulunk ki, hogy Magyarországon mindig is termett annyi ennivaló, ruhának való, fedélnek való, hogy senki ne éhezzen, tisztességgel öltözködhessék és lakhassék. A baj mindig csak az volt, hogy egy élősdi réteg rátelepedett - hol tankokkal, hol mással - a dolgozó emberekre, és - saját dologtalan pazarlásuk, hatalmi törekvéseik érdekében és még isten tudja micélból - megfosztotta a nép többi, túlnyomó részét munkája gyümölcsétől. Ez vélhetően minden közgazdasági elemzés nélkül is nyilvánvaló mindenki számára, aki valamelyest ismeri Magyarország gazdaságföldrajzát és történelmét.

Vélhetően ennek a tárgyi feltételekből adódóan lehetséges, tisztes megélhetési színvonalnak jó megközelítése az 1989-90 évi fogyasztásnak (és egyben a nagyjából e szinten álló 2000-2001 évi fogyasztásnak), ill. az ezt lehetővé tevő reálkeresetnek a kétszerese.

Ismeretes, hogy e szöveg írásakor (2001-ben) a magyar termelőkapacitás jelentős része kihasználatlan: bevetetlen földek, félgőzzel termelő üzemek, oktalanul megszüntetett, itt-ott még nagyobb befektetés nélkül helyreállítható kisebb-nagyobb termelőegységek, nagyszámú, rendszeres munka nélkül tengődő, képzett munkaerő. Ha tehát megnő a fizetőképes kereslet, várható, hogy - a termelésbővítést segítő hiteltámogatással - a vásárlóerő mértékében megnövekszik az alapvető cikkek hazai termelése is. Következésképpen a programot azzal kell indítani, hogy érezhetően megnöveljük a kiskeresetű emberek jövedelmét.

Mivel ezeknek az embereknek egészséges élelem-szükséglete messze nincs kielégítve, a többletjövedelmet zömmel élelmiszerre fogják költeni. Az eladásra kerülő élelmiszerek nagyobbik része még - a "globalizálás" ellenére - amúgy is hazai termék, de viszonylag egyszerű technikával elérhető, hogy a jövedelemtöbbletet teljes egészében magyar termékek vásárlására fordítsák. Ez javítja az agrárnépesség, rajtuk keresztül a nem agrár kis- és középvállalkozók életszínvonalát is, és csökkenti a munkanélküliséget.

A szerves fejlődés elvét követve célszerű az 1989-90-es jövedelemszint kétszeresére való növelést fokozatosan, elképzelésünk szerint évi 20%-os emelésekkel, 4 évre elosztva megvalósítani.

4. A vásárlóerő ugrásszerű megnövelése

Mint már megállapítottuk, az alapfeltétel a hatalomváltás: valamelyik soron következő választáson - nevezzük ennek évét X-évnek - a választópolgároknak olyan országgyűlésre kell bízniuk az ország dolgát, amelynek többsége elkötelezte magát a természetes társadalmi rendet megvalósító fordulat mellett. Az ígyszolgálatba lépő kormányt (inkább ezt mondjuk hatalomra kerülő kormány helyett) a továbbiakban a fordulat kormányának fogjuk nevezni.

A fordulat kormánya által benyújtott X+1-ik évi költségvetés tehát 20%-kal megnöveli a közpénzekből fizetett béreket (a köztisztviselők, közalkalmazottak, egészségügyiek, pedagógusok, postások, tömegközlekedésiek, rendészeti szervezetekhez tartozók stb. bérét), valamint a nyugdíjakat és a családi pótlékot, a törvény záradékában pedig az Országgyűlés kinyilvánítja azt az elhatározását, hogy a következő években megismétli a 20-20%-os emelést, mindaddig, amíg a negyedik évben minden a költségvetésből húzott reáljövedelem (tehát a vásárlóerő) el nem éri az 1989-90-es (és egyben a 2000-2001-es) szint kétszeresét. Ezzel - az eltartottakat is figyelembe véve - a lakosság közel felének a vásárlóereje a mainak durván a kétszeresére emelkedik. (Látni fogjuk, hogy az ehhez társuló lépések ezt a többlet-vásárlóerőt a hazai termékekre irányítják.) Azoknak a bére, akiket nem közpénzekből fizetnek, az úgynevezett "versenyszféra" dolgozói a piaci törvények nyomására nagyjából ugyancsak el fogják érni ezt a szintet, a hazai termékek iránti kereslet növekedése folytán pedig megnövekszik a gazdálkodók és a nem agrár kis- és középvállalkozók tiszta jövedelme is. A tisztes jólét tehát általánossá válik.

5. A vásárlóerőt a hazai piacra tereljük

Lássuk, hogyan irányítja a Program a közpénzből fizetettek többlet-vásárlóerejét hazai termékek vásárlására.

A fordulat kormánya létrehozza a MAGYAR ÁRUK BOLTHÁLÓZATÁT. Ez meglévő boltokból - köztük akár szupermarketekből - önkéntes csatlakozással megalakuló hálózat. A kormány kidolgoz egy hálózati (franchise) szerződés-formulát, amelyben kötelezi magát arra, hogy a közpénzekből fizetett bérek 20%-os emelését, meg a nyugdíj- és családipótlék-emelést nem készpénzben, hanem "fehér kártyákon" adja ki. (A fehér-kártya nem más, mint az ismert - vásárlásra is használható - bankkártya egy fajtája, sajátos szerepét hamarosan látni fogjuk.) A közpénzekből jövedelmet húzók számára nyitnak egy-egy "lakossági folyószámlát" egy általuk választott bankfióknál. Ezt a továbbiakban fehér-bankszámlának nevezzük. A kedvezményezetteknek fizető állami szervezetek a 20%-os emelés összegét hónapról-hónapra a fehér-bankszámlákra utalják. A fehér-bankszámlák tulajdonosai kapnak egy-egy fehér-kártyát. A Magyar Áruk Bolthálózatához kapcsolódó üzletek a csatlakozási szerződésben kötelezik magukat arra, hogy az ilyen kártyával fizetőknek csak magyar árukat szolgáltatnak ki, azaz olyan árukat, amelyeknek termelői ára - mondjuk - legalább 80%-ban magyar munkáért fizetett bérből, illetve magyar állampolgárok (vállalkozók, gazdák) vállalkozói jövedelméből tevődik össze. (Ez láncolatban értendő, tehát pl. a magyar anyagban, a belőle gyártott alkatrészben, és a belőle szerelt végtermékben foglalt magyar munkabérek ill. vállalkozói jövedelmek a végtermék "magyar" minősítése szempontjából összeadódnak.)

A fordulat kormányának első feladatai közé tartozik majd a Fehér Program lépései részletes (háló-)tervének kidolgozása.

6. A Fehér Program hatásai

Milyen hatások várhatók az ismertetett lépésektől?

• Az élelmiszert és más közszükségleti cikkeket árusító üzletek tömegesen csatlakoznak a Magyar Áruk Bolthálózatához, hiszen a magyar árukat elkülönítő pénztári rendszer megvalósítási és fenntartási költsége jócskán megtérül a nagyobb forgalomból.
• A mezőgazdasági termelők értékesítési lehetősége megnő, nyugodtan bővíthetik termelésüket a megnövekedett kereslet kielégítésére. Hasonló hatás várható számos ipari kis- és középüzem esetében is.
• A bővítések egy részénél hitelre is szükség van. A fordulat kormánya erről közhitelkeret rendelkezésre bocsátásával gondoskodik. Ez az újfajta hitelpiac a Fehér Program bevezetése után évről-évre erőteljesebben hat, minthogy a fehér számlákra kerülő havi összegek - amelyek a hitelekkel bővülő hazai kínálattal szembenálló fizetőképes keresletet biztosítják - négy év alatt megötszöröződnek. (Végül a fordulat kormánya a pénzforgalom egészére kiterjeszti a pénztartási díjat, ezzel teljessé teszi a geselli pénzreformot, és tartósan minimális szintre szorítja le a kamatot, mivel a kereslet-kínálat törvénye a hitelkamatok kialakulására is érvényes.)
• Az előzőekből nyilvánvaló, hogy a Fehér Program megnöveli a lakosság jelentős részének a fogyasztását, mégpedig magyar áru fogyasztását. Ennek folytán bővül azoknak a vállalkozóknak a termelése, akik árbevételükből magyar dolgozókat foglalkoztatnak, tehát a munkanélküliség is csökken.
• A biztos hazai piacra támaszkodó termelők könnyebben létesíthetnek export-kapcsolatokat, és megindulhat annak a súlyosan egészségtelen helyzetnek a javulása, amelyben a "magyar" export túlnyomó részét multik vámszabad területen létesített összeszerelő üzemeiből kikerülő termékek teszik ki, igen nagy arányban import-anyagok és import-alkatrészek felhasználásával, és egy sor más olyan körülmény között, amelyek összességükben azt jelentik, hogy - bár az ilyen export egyes statisztikai mutatókat szépít, amit jól ki lehet használni ködösítésre - az ilyen exportnak a magyar társadalom gazdasági állapotához alig van köze.
• A kereskedők érdekeltsége megnő magyar áruk beszerzésére és gyártatására.

7. A Fehér Program finanszírozása

Honnan lesz az államnak pénze a keresetnövelésre és a termelésbővítő hitelekre? Gondoljunk végig egy példát, találomra választott kerek számokkal! Példánkban a fordulat kormánya az előzőekben felvázolt 20%-os keresetemelésre 400 milliárd forintot fordít, ennek áruval való fedezése érdekében a termelőknek nyújtandó hitelre pedig 100 milliárdot.

Hogy megy végbe a vállalkozók efféle hitelellátása a fordulat után? Az Országgyűlés határozata alapján az Állami Valutahivatal kibocsát 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet. Ezt a demokratikusan választott hiteltestületek osztják szét a pályázó termelők között kamatmentesen, évi 2%-os kezelési költség ellenében. (Ez a hitelrendszer társadalmasításával válik lehetővé.)

És hogy megy végbe a keresetek megnövelése? Az Országgyűlés határozata értelmében az illetékes minisztériumok révén a fizetést-nyugdíjat-családipótlékot kiutaló szervezetek felhívására a keresetemelésben részesülők egy általuk választott bankfióknál (postahivatalnál) "fehér bankszámlát" nyitnak. Ezeken a bankszámlákon havonta - számítógépes program révén - megjelenik a 20%-os keresetemelés összege - példánkban évi 400 milliárd forint összértékben. A dolgozók kapnak egy-egy fehér-kártyát, amivel havonta a Magyar Áruk Bolthálózata üzleteiben levásárolják a keresetemelés összegét. Ezek az összegek így a dolgozók fehér számláiról átkerülnek a boltok fehér számláira. Ebből a boltok - készleteik feltöltésére - ismét magyar árukat vásárolnak.

A pályázó termelők közben megkapták az 10 millió darab 10.000 forintos bankjegyet a Valutahivataltól a hiteltestületek döntései révén. Ebből bővítik a termelést, és szállítják a boltokba a többlet magyar árut, a keresetemelésre kibocsátott pénz fedezetét.

A vevőktől a boltokhoz, majd a boltoktól a termelőkhöz átkerült "fehér számlapénz" a hitelek törlesztéseképpen részben visszakerül az Állami Valutahivatal számlájára, és ott megsemmisül. A keresetnövelés és a hitelek által keltett többlet-vásárlóerőt kiegyenlítette a termelés bővítése, tehát nincs infláció. (A 400 milliárd csak a fehér-számlákon szerepelt, ezt nem kellett bankjegyként kibocsátani. Ennek csak egy része semmisül meg hitel-visszafizetésként, a többi bővíti a forgalomban lévő pénzt, amire szükség is van.)

8. A "fehér-pénz" forgásának biztosítása

A Fehér Program sikeréhez szükséges, hogy mindenki, aki havi fizetésemelés-ként fehér számláján megjelenő összeget ("fehér-pénzt") kap, ezt a fehér-pénzt még az adott hónapban magyar áruk vásárlására fordítsa, vagy ha ezt nem teszi, azaz megtakarít, akkor ez a pénz magyar árut előállító vállalkozókhoz/gazdákhoz kerüljön, hogy ezt a pénzt fejlesztésre, termelésbővítésre fordíthassák. Ennek az egészséges pénzforgásnak az ösztönzésére minden kedvezményezett azzal a feltétellel kapja meg a havi keresetnövekményt ( a "fehér-pénzt"), hogy ha a hónap végéig nem költi el, vagy nem helyezi el egy évre lekötött takarék-számlára, a hónap végén a fehér-bankszámláján maradt pénz 1%-át "pénztartási díjként" levonják. És ez ismétlődik hónapról-hónapra. (Ez az összeg a hiteltestületek által a pályázatokra szétosztható hitelkeretet növeli.) Ha tehát valaki valamilyen tartós fogyasztási cikkre, vagy más célra gyűjt, jól teszi, ha utasítást ad a fehér bankszámláját vezető pénzintézetnek, hogy a bankszámlán maradt fehér-pénzt írja át egy évre lekötött takarékszámlájára. A takarékszámlán lévő pénzt egy évig nem terheli pénztartási díj, tehát betevője egy év múlva változatlan összegben felveheti, vagy meghosszabbíthatja a lekötést. Ha a megtakarító az egy év letelte előtt mégis kiveszi a pénzét, ezt havi 1% pénztartási díj levonásával kaphatja meg. A takarékszámlán lévő összegeket a bankok hitelezik ki azoknak a vállalkozóknak/gazdáknak, akik a pénzt magyar áruk termelésének bővítésére akarják felhasználni.

A lépéssorozatot találomra választott kerek számokkal kísértük végig. Nyilvánvaló, hogy az összefüggések más számok behelyettesítésével is érvényesek.

9. Egybevetés a jelenlegi pénz-hitelrendszerrel

Érdemes végiggondolni, hogyan menne végbe, pontosabban: hogyan fordulna visszájára egy ilyen akció a jelenlegi (a fordulat előtti) rendszerben.

Nos, az Állami Adósságkezelő Hivatal kibocsátana 400 milliárd forint értékben államkötvényt - mondjuk - évi 20%-os kamatozással. Ezt a kereskedelmi bankok megvennék abból a hitelből, amit e célra a "Magyar Nemzeti" Banktól kapnak - mondjuk - évi 10%-os kamatra.

A "Magyar Nemzeti" Bank kinyomtatna 40 millió 10.000 forintos bankjegyet, odaadná a kereskedelmi bankoknak, azok továbbadnák az Állami Adósságkezelő Hivatalnak, az pedig az illetékes minisztériumoknak, amelyek közvetítésével végül megkapnák a jogosultak. Az államkötvény kamatával, évi 80 milliárd forinttal megnövekednék a költségvetés jelenlegi - kereken - 800 milliárd forintos adósságszolgálati tétele, amit zömmel persze a dolgozóktól beszedett adókból fedeznek. Ezt a kamatot megkapnák a kereskedelmi bankok, kifizetnék belőle a bankárok havi többmilliós fizetését, évi sokmilliós jutalmát és a márványpaloták rezsijét, a felét pedig továbbfizetnék kamatként a "Magyar Nemzeti" Banknak, amely megint kifizetné belőle saját bankárainak a havi többmilliós fizetését és évi sokmilliós jutalmát. És ez így menne az idők végezetéig, mert amikor az államkötvények visszafizetésének ideje elérkezik, az Állami Adósságkezelő Hivatal újabb kötvényeket kellene hogy kibocsásson a régiek visszavásárlásának fedezésére, és így tovább. A bankárok biztos hogy jól járnának. (Az államkötvények zömét külföldiek, vagy külföldi tulajdonban lévő "hazai" bankok veszik meg, ez tehát a külfölddel szembeni eladósodást is növeli.)

És hogyan jutnának hozzá a mai rendszerben a termelők a 100 milliárdos hitelhez?

A kormány felkérné a "Magyar Nemzeti" Bankot, szíveskedjék hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, amiből a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanának az általuk kiválasztott hiteligénylőknek. A hitelt felvevők egy része a bankárok cinkosaként megszökne a pénzzel, az így keletkezett banki veszteségeket aztán időről-időre az állam az adófizetők pénzéből kifizeti a bankoknak. Ez - kis sarkítással - a "bankkonszolidáció". A hitelek más részét megkapják a valódi termelők. Az ő kamatfizetésüknek és törlesztésüknek garantálásáról megint az államnak kellene gondoskodnia, ne hogy a bankokat kockázat terhelje. A termelőktől befolyt kamatok aztán fedezik a bankárok sokmilliós jövedelmét, éppúgy, mint fentebb láttuk. Azt, hogy ki, milyen feltételekkel, milyen célra, milyen összegű hitelt kapott, természetesen a banktitok védené a gyanakvó szemektől. Ha valami disznóság mégis kiszivárogna, és az ügyészség hajlandó lenne nyomozást elrendelni, és az ügy végül bíróság elé kerülne, megindulna egy többéves procedúra, ahol egy bankelnök Bécsből üzenget a magyar hatóságoknak.

10. A forgásbiztosított pénz körének kiterjesztése

A Fehér Program azért is alkalmas arra, hogy a nagy átalakulás egyik első lépése legyen, mert nem kell hogy megelőzzék a nemzeti valuta védelmének és a vámrendszer átalakulásának bonyolult szakmai előkészítést igénylő lépései. (A hatalmi váltást azonban nem előzheti meg, mert a Fehér Programnak is feltétele a pénzkibocsátás visszavétele a demokratikus intézményrendszer hatáskörébe, ez pedig csak a pénzgyarmatosítást kiszolgáló politikai elit leváltása révén képzelhető el.)

A Fehér Program jelentős "mellékhatása", hogy a lakosság széles rétegei megismerik a forgásbiztosított pénz fogalmát és a vele kapcsolatos technikákat, a pénzforgalmi apparátusban is kialakulnak a megfelelő technikák, ismeretek, rutinok, a kormányzat stratégiai tervezői értékes tapasztalatokhoz jutnak, fontos elemzéseket végezhetnek el, és mindez elősegíti, hogy később - talán 5, talán több év múlva - nem csak a "fehér pénz", hanem maga a nemzeti valuta is - nagyobb megrázkódtatások nélkül - forgásbiztosított pénzzé legyen átalakítható.

forrás:

http://zolmik.hupont.hu/30/valsag-van-kiutfeher-penz

Blog írójának  magánvéleménye :

Ezzel a rendszerrel önellátásra rendezkednék be .

Persze egyből nyomás nehezedne az országra.

Elzárnák a gázcsapot, felfüggesztenék az uniós tagságunkat stb.

De valamijén formában mégis működhetne .

Bér és nyugdíj emelés mellet vagy helyet  inkább ingyenes állami bankszámlákra lenne szükség . 

A Magyar bolthálózat tagjai 5% kedvezményt nyújtanának a fehér kártya tulajdonosának .

Read more: http://zolmik.hupont.hu/30/valsag-van-kiutfeher-penz#ixzz2Y0xE0th0

Leleplezték a Kickstarter legnagyobb átverését

A világ legdrágább marhahúsából csipszett gyártó kamuprojektre 26 milliót adott össze a nép.

A közösségi projektfinanszírozás az elmúlt évek egyik legnagyobb online sikersztorija - a médiában legalábbis, ahová rendszerint csak a legsikeresebb és legérdekesebb, több millió dollárt összegyűjtött projektek kerülnek be. Egy amerikai forgatócsoport magáról a közösségi finanszírozás jelenségéről, és a legnagyobb ilyesmivel foglalkozó oldalról, a Kickstarterről forgatott dokumentumfilmet, és az előzetes anyaggyűjtés során véletlenül leleplezték a Kickstarter eddigi legnagyobb átverését, egy olyan kamuprojektet, amire több mint 120 ezer dollárt adott össze a közösség. A Kickstarter a határidő előtt pár nappal leállította a projektet, így a felajánlott pénzek nem utalódtak át a csalókhoz, de nem sokon múlt, hogy lelépjenek 3200 ember összesen több mint 26 millió forintnyi támogatásával.

A Kobe Red fantázianevű projekt eredeti japán Kobe-marha húsából készült beef jerky (ízesített, szárított húsból készült csipsz, Amerikában nagyon népszerű) ígéretével indított gyűjtést a gyártás beindítására. A Kobe-marha a világ leghíresebb és legdrágább marhahúsa, egy csak Japánban élő speciális marhafajta, speciális étrenden tartott tagjaiból való. Egy sor legenda övezi, miszerint a marhákat naponta masszírozzák, sört itatnak velük és klasszikus zenét hallgatnak, amitől jobb étvágyuk lesz, és finomabb a húsuk. A Forbes magazin oknyomozása szerint ezekből egyetlen szó sem igaz.

Mivel a Kobe-marha csak Japánban bejegyzett védjegy, a világon rengeteg helyen árulnak ilyen néven steaket, sőt, akár hamburgert is. Valójában ezek mind hamisítványok, annyira, hogy 2012 előtt Kobe-marhahúst egyáltalán nem exportált Japán, azóta is csak nagyon keveset, jellemzően hongkongi és amerikai csúcséttermek számára. Amerikában egyetlen cég importál ilyen húst, 2013-ban eddig alig 500 kilót sikerült vásárolniuk és továbbadniuk. Ezt a borzasztó nehezen hozzáférhető, nagyon drága húst ígérte csipsz formájában a kickstarteres projekt.

Mint kiderült, a projekt egész háttere csalás volt, a sztori a japán származású, Amerikában egyetemre járt, aztán japánba hazatért ötletgazdától a Kobe-marhát tenyésztő távoli rokonon át a már elkészült próbaadagig, és annak állítólagos óriási sikeréig egy texasi filmfesztiválon. Eredetileg csak párezer dollárt akartak a csalók összeszedni a projekttel (3200 dolláros célkitűzéssel indították a kickstarteres oldalt), ez másfél nap alatt összejött, majd ahogy a közösségi média felkapta a hírt, és néhány nagyobb látogatottságú oldal is írt a kis színesek között a Kobe-beefjerkyről, a támogatás számlálója alaposan megszaladt. A legtöbben a 40 dolláros (8700 forint) opciót választották, amiért három, egyenként 85 grammos kis zacskó csipsz járt volna.

forrás : http://socialtimes.hu/read/2013-06-17/lelepleztek-a-kickstarter-legnagyobb-atvereset

Chicago Kickstarteren gyűjt pénzt a helyi vállalkozásoknak

Chicago a Seed Chicago oldalon gyűjt pénzt különféle helyi kisvállalkozásoknak a Kickstarteren. A projekt a polgármester gazdasági növekedést megcélzó programjának a része, ami úgy tűnik, működik is.

Az eredeti  Kickstarter nem más, mint egy lehetőség, melyben bizonyos független és pénz nélküli fejlesztők (zenészek, művészek stb.) lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák a terveiket és ezekhez adományokat gyűjtsenek. A felajánlásokat azonban a játékosok tehetik meg, akik így már a kezdet kezdetén hozzájárulnak a projekthez.

A Kickstarter az a hely az interneten, ahogy szponzorokat kereshetsz legújabb kreatív projektednek. Találj ki éppen egy új kütyüt, appot, vagy művészeti megoldást, általában vannak, akik adnának pénzt a létrejöttéhez. A lehetőségek száma végtelen, ha az ember elég jól vezeti be projektjét, és annak egy kevés értelme is van, beindul a közösségi pénzgyűjtés. Ebben bízik most Chicago városa is, akik egészen egyedi módon használják ki a Kickstarter előnyeit.

A polgármester, Rahm Emanuel célul tűzte ki, hogy Chicago gazdaságilag növekedjen, és sok új munkahelyet teremtsenek. Ehhez kapcsolódó programjának a részét képezi a Seed Chicago oldal is a Kickstarteren. Az oldal olyan helyi kisvállalkozások és közösségi kezdeményezések kickstarteres projektjeit gyűjti össze, melyek fontos szerepet játszhatnak a város gazdasági és társadalmi fejlődésében. Találhatunk itt például közösség kertek bővítését megcélzó gyűjtést, étteremfejlesztési projektet, vagy tanítási segédeszközök vásárlására gyűjtő alapot is. Az eddigiek alapján úgy tűnik, az embereknek tetszik a kezdeményezés, több projekt is révbe ért már.

A Seed Chicago egészen új megközelítés, egyedi módon ragadta meg a Kickstarter lényegét. Példáját látva talán más önkormányzatok, intézmények, és kisválalkozások is felismerhetik a Kicksterterben rejlő lehetőségeket.

--
Forrás: SocialTimes.Hu

Mi az a Kickstarter ?

Mi az a Kickstarter?

2012. május 25. 22:42, péntek

A játékvilágban már jó ideje hallani egy bizonyos Kickstarter kifejezést, melyet először Ron Gilbert és Tim Schafer nevével kapcsolatban említettünk meg.

A Kickstarter nem más, mint egy lehetőség, melyben bizonyos független és pénz nélküli fejlesztők (zenészek, művészek stb.) lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák a terveiket és ezekhez adományokat gyűjtsenek. A felajánlásokat azonban a játékosok tehetik meg, akik így már a kezdet kezdetén hozzájárulnak a projekthez.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért is érdemes két alkalommal is fizetni egy programért és talán az is, hogy ki áldozna pénzt egy ilyen tervre. Nos, a Kickstarter honlapján látható adatok szerint rengetegen. Az oldal és maga a felajánlás/támogatás lehetősége 2009. áprilisa létezik ilyen formában és eddig 200 millió dollár gyűlt össze 1,8 millió ember felajánlásából és ez 20 ezer sikeres projektet eredményezett.

A Kickstarter azonban pár kikötéssel, feltétellel is jár. Először is adott időn belül kell elérni a projektet meghirdető személynek/csapatnak a kitűzött összeget. Lássuk egy példán keresztül, mit is jelent mindez. Adott a hírekben már korábban is szereplő Tex Murphy játék, mely a Project Fedora nevet viseli. A fejlesztők által kitűzött cél 450 ezer dollár, melynek teljesítésére még 22 napjuk van. Jelen pillanatban 271,709 dollárnál járnak. Ha nem érik el, akkor mindenki visszakapja a pénzét. Ha elérik, akkor viszont valami extrával kell jutalmazni az adományozókat.

Ez az adomány mértékétől függően lehet egy exkluzív Háttérkép csomag (minimum 5 dollár) vagy akár egy igen komoly ajándék is (150 dollárnál már megkapjuk az eddig megjelent összes Tex Murphy játékot, az Under the Killing Moon és a The Pandora Directive novellákat és még rengeteg más dolgot).

Számos alkotás már sikerrel járt. Így Tim Schafer legújabb kalandjátéka, a Shadowrun Returns, az új Leisure Suit Larry alkotás és a Dungeon Keeper-Myth egyvelegnek kikiáltott Nekro is. De itt lehet elősegíteni a Carmageddon Reincarnation valamint a Space Quest fejlesztői legújabbalkotásának előremenetelét is.

De természetesen nem minden projekt sikeres. Így valószínű nem valósul meg a Battle Chessremake vagy a George Romero in Zombie Squash Game sem. Mindenesetre akinek van pár felesleges forintja és szeretné kedvencét támogatni, az megteheti.

forrás: http://www.sg.hu/cikkek/89736/mi_az_a_kickstarter 

Így szervezz bevásárló-közösséget!

Szaporodnak a bevásárló-közösségek, ami azt sejteti, hogy egyre nagyobb az igény a megbízható eredetű és minőségű termékekre. Megkerestük néhányukat, mondják el, hogyan érdemes belevágni. Íme néhány jótanács kezdőknek és haladóknak.

A bevásárló-közösség lényege, hogy a vásárlók közvetlen kapcsolatban vannak a helyi gazdákkal, és hétről-hétre vagy ahogy az adott terméknek szezonja van, tőlük rendelik az árut a közösség tagjainak. Az ezzel kapcsolatos szervezés – rendelés, szétosztás – is közösségi feladat, valamilyen szinten a közösség legtöbb tagja kiveszi a részét benne.

„Zavart minket, hogy a helyi gazdák tönkremennek, a boltok becsuknak, miközben a „globál” áruházban csak egyre rosszabb minőségű, agyoncsomagolt, zavaros eredetű élelmiszert lehet kapni” – írta Vassányi István, az egyik első honi bevásárló közösség, a Csiperke köralapító tagja néhány évvel ezelőtt egy cikkben a miértről.

A Csiperke kör 8 éve működik. István szerint a sikerre nincs recept, a lényeg, hogy a szabályokat minden csapat a saját igényei és lehetőségei mentén alakítsa.

A fenti igény nemcsak bennük fogalmazódott meg, azóta egyre szaporodnak a hasonló rendszerben működő kezdeményezések.

Erre figyelj, ha bevásárló-közösséget szervezel:

• A közösség minden tagja vegyen részt a munkában, mindenki a maga kvalitásainak megfelelő feladatot kapjon.
• Törekedni kell arra, hogy a termelők is megértsék, a heti rendelések teljesítése, az időnként felmerülő minőségi kifogások kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vásárlók részéről töretlen maradjon a bizalom.
• Figyelni kell rá, hogy olyan helyen legyen az átvételi pont, ahol egyébként is van forgalom, így nem okoz gondot, ha egy-egy délután sok ember fordul meg az adott helyszínen. Ezzel elkerülhető a konfliktus a szomszédokkal.
• Nézzétek meg, hogyan működnek mások, kérjetek tanácsot tőlük, de a szabályokat a saját igényeitek szerint alakítsátok!
• További tudnivalók a közvetlenül a termelőtől történő vásárlásról a TVE Közvetlenülc. kiadványában.

Néhány, már működő bevásárló-közösség elérhetősége

Szatyor Egyesület	Budapest	http://www.szatyor.org	zoldszatyor@gmail.com
Fúzió Egyesület	Székesfehérvár	http://www.kingsziti.hu	fuzio@kingsziti.hu
Kecskeméti Szatyor Egyesület	Kecskemét	http://kecskemetiszatyor.hu/	kecskemetiszatyor@mail.com
Kiskunfélegyházi Szatyor Klub	Kiskunfélegyháza	http://kkfhaza.szatyorklub.hu/index.php	Kiss.kalman.tibor@gmail.com
Natúr Kosár	Érd	http://naturkosar.blog.hu/	naturkosar@gmail.com
Kiskosár Vásárló Közösség	Esztergom		kiskosaresztergom@gmail.com

FORRÁS: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/igy-szervezz-bevasarlo-kozosseget

Hogyan működik a Zöldségdoboz rendszer?

Hogyan működik a Zöldségdobozrendszer ?

Az AMAP (francia mozaik szó, jelentése:Együttműködés a helyi kistermelői mezőgazdálkodás fennmaradásáért)rendszer azon közösségi elven, elképzelésen alapszik, amely a fogyasztókat és a kistermelőket közvetlenül összekapcsolja, ezáltal lecsökkenti a közvetítési költséget, elérhető áron biztosít friss- és szezonális változatosságot kínáló-, egészséges- bio terményeket; mindemellett tisztességes megélhetést biztosít a természetszerű mezőgazdálkodást folytató családi termelők számára! 

Ebben a francia eredetű közösségi együttműködési formában a fogyasztók elkötelezik magukat egy környékbeli kisgazdálkodó mellett egy évre (a mi esetünkben legalább 4 hónapra), hogy ez alatt az idő alatt, a gazda által termelt terményeket (ez gazdaságtól függően lehet pl.: gyümölcs, zöldség, tojás, kenyér vagy sajt) és az ebből egységesen összeállított dobozokat egy előfinanszírozásos rendszerben vásárolják meg tőle. Cserében a gazdálkodó elkötelezi magát, hogy esetünkben pl: biozöldségeket vagy egyéb terményeket termel egy fix áron, melyeket rendszeresen elvisz egy elosztópontra. Az Évkerék Ökotanya esetében ez Szegeden heti rendszerességgel egy zöldségdoboz kiszállítását jelenti.

http://evkerek.blogspot.hu/p/kerdesek-es-valaszok.html

Létrejött a Helyi Pénzek Szövetsége

Létrejött a Helyi Pénzek Szövetsége

[Nemzetgazdaság] 2013.02.24 13:00

  A Bocskai korona, a Balatoni korona, és a Soproni kékfrank szervezete létrehozta a Helyi Pénzek Szövetségét. Az úgynevezett készpénz-helyettesítő fizetőeszközöknek leginkább a helyi tőke gyorsabb pörgésében lehet szerepük. Bár a közgazdászok többsége szerint érdemi gazdaságélénkítő hatásuk nem lehet, amíg a forint a hivatalos fizetőeszköz, de a helyi pénzek a turizmus szempontjából vonzerőt jelenthetnek. 

A Bocskai Korona programigazgatóját, Horváth Tibor azt mondta a Gazdasági Rádiónak, hogy három főszereplő van a rendszerben, az egyik a lakos, aki fogyasztóként megjelenik, neki egyszerűen kimutatható az előnye hiszen minden elfogadó hely kedvezményt ad a nála vásárlónál ezzel ösztönözve azt, hogy nála költse el ezt a fizetőeszközt, a másik maga az elfogadóhely, ahol a többletforgalom megjelenik. Tehát a helyi kereskedők és vásárlók nem egy másik városba, megyeszékhelyre, nagykerhez vagy a városon kívülre viszik el a pénzüket, hanem nála fogják ezt elkölteni. A többletforgalomban pedig egyértelműen meg van a haszon, hiszen az árrés képzésében is le tud lecsapódni.

Forás...OrientPress Hírügynökség

Online oktatás egyetemeken és főiskolákon középiskolákban .

Boldogok a sajtkészítők:  

Egyetemek alkonya

2013.02.18. 06:22 Ratius

Fontosnak és érdekesnek tartottam ezt at írást és ezért bemásoltam a blogba .

" Néhány héttel ezelőtt komoly megrovást kaptam egy olvasótól, amiért nem foglaltam állást a diáktüntetések, egyetemfoglalások, és úgy általában a felsőoktatási csatározások kapcsán. Ő úgy értelmezte, hogy e hallgatás azt jelenti, kormánypártivá lett a Sajtkészítő. De rosszul teszi föl a kérdést az, aki csak abban a kettősségben tud gondolkodni, amelyet a kormány és az ellenzék szembenállása teremt. A két fél között ugyanis nem kell választani. A két fél közül ugyanis egyiknél sincs megoldás, és nincs sehol azon a hajókötélen, amelynek két végébe ők belekapaszkodnak. Ma már világosan látszik, hogy a rendszerváltás során hatalomra került elit gondolkodásmódja végzetesen megrekedt a nyolcvanas évek problémáinál, belesüppedt abba a provinciális mocsárba, amelyet önmaga teremtett, és nincs olyan elképzelése, amelynek révén kimászhatna onnan. Az ugyanis, hogy az ellenoldalt fullasszuk bele a nagy magyar dagonyába, s holttestén állva dugjuk ki a fejünket a sárból, nos, ez semmilyen szempontból nem tűnik jó megoldásnak. 

Ugyanakkor én erősen hiszem, hogy az eliten kívül, a magyar politikai élet tragikomédiájának forgatókönyvein túl, a hazai oktatásügy rosszul megfogalmazott, lényegtelen kérdésekre koncentráló és rendkívül belterjes problémakörétől elszakadva is lehet érvényes és értelmes módon viszonyulni a tudáshoz való hozzáférés problémaköréhez. Sőt éppen így lehet előrevivő válaszokat találni egyetemek kapuit döngető kérdéseinkre.

Valóságunk vége "

Nem, semmiképpen sem tudok azonosulni azzal a kormányzati szándékkal, amely a tudástársadalom helyett munka alapú társadalmat építene, amely tizenhat éves korig írná csak elő a tankötelezettséget, amely az egységes nemzetállam elavult logikája szerint uniformizálná a közoktatást, amely tandíjhoz kötné és jelentősen szűkítené a felsőfokú képzés lehetőségeit, mi több, a munkaadók igényeihez igazítaná a különféle képzéseket, s a legelképesztőbb eszközökkel igyekezne az ország határain belül tartani a diplomásokat. A XXI. század hajnalán, a kommunikációs- és infotechnika viharos fejlődésének közepén, a világ gyökeres átalakulásának napjaiban ezek az elképzelések csak arra jók, hogy a múlt bizonyosságának álomképeivel nyugtassa meg magát a konzervatív lélek. Pedig az a múlt nem fog visszatérni.
De nem lehet azonosulni az ellenzék elképzeléseivel sem, amely - kevés kivételtől eltekintve - elfogadhatónak tartana egy szerény felsőoktatási tandíjat, minden más kérdésben azonban a rendszerváltást követően kialakult oktatásszervezés elvei mentén gondolkodik. Az 1990 és 2010 közötti köz- és felsőoktatási állapotok fenntartása ma éppen olyan lehetetlenség, mint a kormány délibábos múltba révedése.
És éppen ezért elfogadhatatlan az aktív fiatalság minden kezdeményezése, amely a racionális megoldást keres egy irracionális helyzetre. A probléma ugyanis nem az, hogy a kormány megpróbálja az oktatáspolitikában is érvényesíteni a maga avitt ideológiáktól terhes koncepcióját, hanem az, hogy ma Magyarországon nincs olyan elképzelés, amely feloldani tudná azt az egyre nagyobb konfliktust, amely a valóság és a lehetőség között feszül. A kormány ebből a szempontból egyébként megoldást kínál: a XIX. századi intézményrendszer létező kereteihez egy XIX. századi logikát igyekszik hozzárendelni. Hogy sem az intézményrendszer, sem a gondolkodásmód nem fogja túlélni az elkövetkezendő évtizedeket, az éppen olyan valószínű, mint ahogyan valószínű, hogy a diákok, és az ellenzéki pártok elképzelései sem lesznek időtállóak.
Nem szeretem ezt az egyetemi küzdelemsorozatot: szűkkeblű, rövidlátó, rendszerelvű logika mentén gondolkozik minden szereplő, s hiányzik a képből a perspektíva, a jövő, a holnapról alkotott merész gondolat, de leginkább hiányzik az összképből a felelősség, a szolidaritás és a nyer-nyer típusú játszmára való hajlandóság.

Az aktivista halála

Valójában ugyanis ez a küzdelem nem arról szól, amiről a szereplők beszélnek. Az oktatáspolitika hazai zűrzavara nem önmagában áll. Csupán egy szélesebb rendszer szűkös csataterén zajló aprócska ütközet, része annak a kulturális konfliktussorozatnak, amely a világban lassan egy évtizede zajlik, és amelynek sokféle törésvonala értelemszerűen érinti a nyugati világhoz jól integrált magyar társadalmat is.
De ennek a küzdelemnek nem az a kérdése, hogy legyen-e tandíj, vagy nem, hogy meddig tartson a tankötelezettség, hogy miféle szakokra, milyen feltételekkel juthasson el a tanulni vágyó, hanem az, hogy a kortárs kommunikációs fejlődés révén megnyíló, elképesztő tudásáramlás vajon beilleszthető-e a gazdasági, kulturális és politikai elit hagyományos rendszerébe, vagy alapjaiban kérdőjelezi meg annak létét. Aki a tandíjról beszél – akár mellette, akár ellene érvel – az éppen úgy a hazai közéleti nyomorúság rabja, mint a leszerepelt politikai elit. Aki az egyetemi oktatás kérdéseit feszegetve nem látja meg azt, hogy a fennálló intézményrendszer és intézményi kultúra, a létező oktatáspolitika és finanszírozási struktúra minden eleme kiáltó ellentmondásban áll korunk követelményeivel, az semmit nem lát valódi problémáinkból.
Hogy miről is kellene beszélnünk, azt pontosan megírták a hazai lapok, amikor Aaron Swartz haláláról tudósítottak. Más kérdés, hogy a többé-kevésbé hiteles tudósítások mögött a megértésnek halovány szikráját sem mutatta a magyar média. Az elit tudás-kisajátító törekvései ellen küzdő aktivista céljairól, vagy esetleg céljainak hazai vetületeiről az egyetlen TGM-en kívűl, szinte senki nem beszélt.
Pedig, aki egy kicsit is elgondolkodott már azon, hogy mi a fenéért menekült öngyilkosságba ez a huszonéves fiatalember, azonnal felfedezhette volna a párhuzamot: a hazai tandíj-centrikus, lehetőségszűkítő oktatáspolitika alternatívája nem a rendszerváltás tandíjmentessége, hanem olyasvalami, amit a Massachusetts Institute of Technology ellen elkövetett kalóztámadás képvisel.
Nálunk azonban kevesen értették meg Swartz küzdelmének lényegét. A fiatalember „keze gyakorlatilag mindenben benne volt, ami az internet és az információáramlás szabadságáról szólt az elmúlt pár évben” – írta róla valamelyik hazai lap. Swartz részt vett egy nemzetközi nonprofit szervezet, a Creative Commons kialakításában, amely a szerzői jogi oltalom alá eső művek tulajdonosainak teszi lehetővé, hogy jogaik egy részét átadják vagy a műveiket közkincsnek nyilvánítsák. Swartz többször felszólalt a hírhedt amerikai kalóztörvény ellen, majd letöltött és ingyenesen hozzáférhetővé tette ötmillió tudományos cikket és folyóiratot a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology elektronikus könyvtárából. Akciójának hatására őt magát törvény elé állították, a digitális könyvtár azonban jelezte, hogy gyűjteményének egy része ezután minden olvasó számára ingyen hozzáférhető lesz.
A jogok és jogdíjak körüli vitának persze csak vékony mellékszála Aaron Swartz története, az Anonymus csoportok küzdelme, a kalózpártok harca, és még vékonyabb mellékszála a hazai oktatáspolitika körüli csatározás. A kérdés ugyanis nem pusztán az, ingyenes legyen-e a felsőoktatás, hanem az, hogy meddig terjedhet, vagy pontosabban mennyire kiterjeszthető a tudás, a kultúra és az információ szabadsága. Vajon elképzelhető-e egy olyan világ, amelyben a tudáshoz – mindenféle tudáshoz – való hozzáférés alapvető emberi jog és könnyű lehetőség.
És én azt hiszem, nekünk, magyaroknak, éppen az volna az esélyünk a sikerre, a felemelkedésre, a félperifériás létből való kitörésre, ha megértenénk ennek a változásnak a lényegét, és értelmes választ adnánk rá.

Túl a rendszeren

Hogy ez a válasz körülbelül mit jelentene arról egy közelmúlt kísérlet adhat némi tájékoztatást. Néhány hónappal ezelőtt világméretű kezdeményezésbe fogott két nagy presztízsű amerikai egyetem, a Harvard és a Massachuttes Institute of Technology. Igen, ugyanaz az intézmény, amelynek anyagait Swartz ellopta, és amely később nyilvánossá tette könyvtára nagyobb részét. A két hatalmas egyetem lenyűgöző projektbe kezdett: olyan online kurzusokat indítanak, amelyekkel globális közönséget szólíthatnak meg. 
A világméretű kísérlet átrajzolhatja a felsőoktatás ma ismert szerkezetét, és ezt a kezdeményezők is tudják. A program nem titkolt célja a „felsőoktatás forradalmasítása". A létrehozott virtuális platformon világhírű professzorok interaktív online kurzusaiba kapcsolódhatnak be a tanulók, felvételi követelmények és fizetség nélkül. „- A kezdeményezésnek hatalmas sikere volt, az órákra többen iratkoztak fel, mint ahány MIT-n végzett diák él ma a világon, majdnem annyian, ahányan az egyetem XIX: századi alapítása óta koptatták az intézmény padjait” - nyilatkozta el a BBC brit hírtelevíziónak Anant Agarwal, a program egyik vezetője, az MIT számítástechnikai és mesterséges intelligencia kutató laborjának igazgatója. 
A Harvard és a MIT mellett ugyanakkor a Stanford, a Princeton és más neves amerikai egyetemek is indítanak online kurzusokat. Egy-egy órához videók, online laboratóriumok és e-tankönyvek is járnak, a diákok munkáját pedig automatizált rendszer értékeli. 
Persze ezek a kezdeményezések ma még nem kiforrottak, számos problémával bajlódnak, de az online kurzusok hosszabb távon bizonyosan a ma ismert felsőoktatás végét jelentik. A tudomány fellegvárai nem működhetnek tovább a maguk arisztokratikus elzártságában. Az oktatásszervezésnek és az oktatás finanszírozásának válaszolnia kell azokra a kihívásokra, amelyeket a modern technikai lehetőségeink jelentenek. S, hogy ez a válasz Magyarországon is megszülethetne, arra éppen egy a minap napvilágot látott kutatás ad bíztatást. 
Sokan elszörnyedtek, amikor szembesültek azzal, hogy a hazai ifjúság jelentős része a Jobbikkal szimpatizál. Ez az adat azonban csak azzal a másikkal együtt értelmezhető, amely szerint a fiatalok másik harmada az LMP híve. Ezek a tények azonban semmit nem mondanak a pártok népszerűségéről. Ezek az adatok pusztán arról beszélnek, hogy a két rendszerkritikus tömörülés olyasmit hirdet, ami tetszik a fiataloknak. Ezek az adatok elsősorban azt mondják, hogy a fiatalok értik: a rendszer megérett a megváltoztatásra. Akár így, akár úgy, de változtatnunk kell rajta. És, akkor már miért ne tegyük azt úgy, ahogyan a Harvard, az MIT, a Stanford, a Princeton és a többi nagy egyetem javasolja? 
A megoldás nem az, ha választ adunk egy elavult problémára: a tandíj, vagy a felvételi keretszámok kérdésére. A megoldás az interaktív online egyetem, az online középiskola, az internetre költözött és onnan könnyedén megszerezhető tudás. Ezen kellene gondolkoznunk, erre vár programot a rendszerkritikus pártoktól a fiatalok kétharmada, erre vár ötletet és javaslatot a felelősen gondolkodó polgártársaink többsége. 
Tandíj? Ponthatárok? Bejutási lehetőség? Röghöz kötés? 
Emberek! Miről beszéltek?