Helyi pénz koncepció / kezdjük kicsiben.

Mi köze a helyi pénznek a fenntarthatósághoz, vagy hogyan lehet egy ilyen eszköz hasznára egy falunak?

A kérdés megválaszolásához először is tisztázni kell, hogy mi a pénz, és mi a helyi pénz fogalma.

A pénz egy olyan eszköz, aminek segítségével egymással árukat, termékeket, alapanyagokat, erőforrásokat, szolgáltatásokat tudunk elcserélni. Csereeszköz. De értéket is tudunk segítségével összehasonlítani. Arról nem is beszélve, hogy önmagában is értéket hordoz, hiszen ha van pénzem, akkor azzal bárhol megvehetem azt, amit pénzért meg lehet venni.

Egy olyan eszköz, aminek segítségével működtetni tudjuk a társadalmunkat. Aminek segítségével lehetőség van a munkamegosztásra. Vagyis lényegében nem más, mint egy információhordozó eszköz.

Ha létrehoztam valamit, vagy rendelkezem valami olyannal, ami másoknak szükséges, akkor ezt a terméket, szolgáltatást oda adhatom más embereknek. Cserében pedig kapok pénzt, vagy olyan valamit, (pénzhelyettesítőt) ami alkalmas arra, hogy ennek birtokában a termékem, szolgáltatásom értékének megfelelő dolgokhoz én is hozzájussak.

A jelenlegi értelemben vett pénz fogalmunk azonban legalább annyira akadályozza a kereskedelmet, mint amennyire segíti azt.
Hiszen ha szétnézünk, találunk elvégzendő feladatot bőséggel, közben a munkanélküliség általánosan elterjedt.
Nem furcsa ez?

Ma a forintot ismerjük lényegében az egyedüli fizető eszközként, melyet a Nemzeti Bank bocsájt ki. De tudjuk, hogy létezhetnek más elszámolási rendszerek pl. a barter, amikor áru cserél árura, vagy a váltó, amelyik lényegében egy fizetési ígérvény. De ilyen lehet a helyi pénz is.

Kevesen tudják, hogy Magyarországon nem csak az államot illeti meg a pénzkibocsájtás joga, hanem az önkormányzatokat is.

A helyi pénz lényege, hogy helyben bocsájtják ki és helyben cirkulál. Alapvető feladata, hogy a helyi cserét, az emberek egymás közti elszámolását megoldja.

Helyi pénz lehet olyan, amit egy település bocsájt ki, és lehet olyan is, amit több szomszédos település is használni tud.

De a helyi pénznek van egy másik nagyon fontos tulajdonsága is. Az, hogy a forgási sebességét a helyi közösség határozhatja meg. Minél gyorsabban forog, annál több termék, szolgáltatás létrejöttét segíti.

Természetesen ma nem lehet leszakadni teljesen a forint használatának a rendszeréről. Da a helyi pénz abban segít, hogy a helyi munkaerő alkalmazásához legyen forrás. A helyi munkaerőt jelentő emberek pedig a munkájukért hozzájuthatnak a helyi termékekhez.

Ha jelenleg nem sok ilyen termék van, és azt gondoljuk, hogy ez az eszköz csak olyan hatással bír, mint a Gazdálkodj Okosan nevű társasjáték játékpénzei, akkor nagyot tévedünk.

A legjobb példa erre az ausztriai Wörgl esete. 1930-ban a nagy gazdasági válság idején ez az 4000 lelkes település bevezetett egy helyi pénzt ( Munkajegynek hívták). Ezt munkajegynek hívták. A rendszer eredménye az lett, hogy 1 év alatt 35%-ról 14%-ra csökkent a munkanélküliség. Az önkormányzat felújította az összes utat és közintézményt, valamint vízvezeték hálózatot.

Persze a helyi pénz csupán azért, mert helyben adták ki, még nem oldja meg a világ összes baját. De ha megfelelő rendszerben hozzák létre, akkor nagyon jó eszköz lehet egy helyi közösség gazdasági erejének a megőrzésében, fejlődésében.

A helyi pénzek akkor tudják a gazdasági érdekeket és a környezeti érdekeket kibékíteni egymással, ha úgynevezett szabadpénz rendszerrel hozzák azokat létre.

A szabadpénz olyan készpénz, amelynek megőrzése, összegyűjtése mindig a veszteség kockázatával jár, és az árukínálatnak megfelelő mennyiségben kerül forgalomba, úgyhogy a vásárlóerejét szilárdan megőrzi.

A jelenlegi tartós pénzzel ellentétben ezt a pénzt magán személyek soha nem tarthatják vissza a forgalomból és bocsáthatják később kedvük szerint újra forgalomba veszteség, vagy a veszteség kockázata nélkül.

Ez a meghatározás első ránézésre igen riasztó is lehet.
Viszont ennek a rendszernek meg van az az előnye, hogy :

Aki akar, az kap munkát

A pénzzel nem lehet spekulálni

Felértékelődnek a minőségi tartós termékek.

Ezért egy idő után az emberek már nem a nagyobb házra, autóra hajtanak, hanem lesz idő és igény a művészetekre, oktatásra, kultúrára. Úgy hogy közben a társadalom nem szegényedik.

A pénznek, a helyi szabadpénznek így az a szerepe, hogy a társadalmat átalakítja. Felértékeli a természeti kincseket, de nem a felhasználásukat, hanem a megőrzésüket díjazza.

Ezzel szemben a mai „stabil” pénz következményeit jól látjuk: A pénz utáni keserves hajsza teljesen lerabolja a természetet és vele együtt az embert is.

A helyi pénzek bevezetésével alkalmunk adódhatna egy másféle társadalom felépítésére.

Kezdjük kicsiben, a jelenlegi pénzrendszer megőrzése mellett. Így ezen keresztül biztonságos formában megtanulhatunk jól bánni mindazzal az örökséggel, amit apáinktól kaptunk és unokáinknak kell átadni.
  Helyi pénzröl ebben a Blogban további írások .

Helyi pénzrendszerek előnyei és globális helyzete

A helyi pénzrendszer előnyei

Ha egy közösségnek saját pénze van, megteremtheti a teljes foglalkoztatást mindazon emberek számára, akik akarnak dolgozni és van valamilyen szaktudásuk: ez lehet bármi, amire a helyi közösségen belül kereslet van.
Többé már nem fordulhat elő az az eset, hogy bizonyos munkák elvégzésére lenne ugyan igény, és lennének emberek is, akik szívesen elvégeznék ezeket a munkákat, de mégsem dolgozhatnak, mert nincs pénz. 
Szemben a szokványos pénzzel, amely általában elhagyja a helyi közösséget, hogy a lehető legolcsóbb munkát vagy árut  vegye meg, a  helyi pénz szükségképpen helyben marad, helyben forog.  A saját pénzzel rendelkező közösség képes olyan átgondolt és a közösségnek megfelelő fejlődési irányokat kialakítani és fenntartani, amelyeket a külső események csak minimális mértékben zavarhatnak meg.

 Magyarországi helyi pénzek 

1. Kékfrank


A világon 110 millió ember használ helyi pénzt. Egyik közülük, a jogi értelemben utalványként működő Kékfrank, melynek kibocsátója a Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet (Ha-Mi) Elnöke Perkovátz Tamás.

A gazdaság is a kultúra része. A kékfrank a helyi gazdaságélénkítés eszköze akar lenni. A „helyi” alatt Sopront és természetes vonzáskörzetét kell érteni, valamint Ausztria egykor magyar területét is. Nyugati szomszédainknál egyelőre 5 helyen lehet fizetni kékfrankkal, elsősorban a borairól ismert Weninger család vállalkozásainak a jóvoltából. Magyarországon viszont már több mint 350 elfogadóhelyet tartanak számon.

Köztük található az üzemanyagok, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozó cégek is. Városi benzinkútjuk shopjában főként olyan áruk találhatók, amelyeket a kékfrankot jegyző szövetkezeti tagoktól szereztek be. A kékfrankot a soproniság egyik jelképének tartják. Nem véletlen, hogy a kékfrankot használók között igen kevés a városba betelepült ember, sokkal inkább a tősgyökeres soproni polgárok jegyzik. Ők ott ebédelnek, ahol lehet kékfrankkal fizetni, ilyen fodrászüzletekben vágatják le a hajukat, kékfrankért vesznek szemüveget az optikusnál vagy tömetik be a fogukat a rendelőben.

A helyi pénz összeköti a térség kékfrankot használó gazdasági szereplőit. Ezt követően pedig tanárosan elmagyarázza, mi is különbözteti meg a helyi pénzt az ország hivatalosan használt pénznemétől.

Az ország pénzét az állam bocsátja ki, s törvény garantálja, hogy az ország területén kötelező azt elfogadni. A magánszemélyek viszont pénzhelyettesítő utalványokat is felhasználhatnak csereszközként. A magyar törvények azonban előírják, hogy ehhez rendelkezni kell egy zárt közösséggel, amelynek a tagjai az egymás közötti elszámolásban alkalmazhatják a helyi pénzt. A kékfrank esetében ez a Ha-Mi.
A rendszert működtető szövetkezet csak tagjainak és partnereinek adhat kékfrankot, azonban a partner már idegeneknek is felajánlhatja, ha ők elfogadják tőle. Tehát bedobhatja például a templom perselyébe is...

Több magyarországi városból is kérték már a soproni helyi fizetőeszközt, a kékfrankot bevezető, épp a rábaközi tallér megteremtésén fáradozó HA-MI-Összefogunk Európai Szövetkezet támogatását saját helyi pénzhelyettesítő megalkotásához. Helyi megkeresések nyomán mostanában Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen is konzultál saját pénzek létrehozásának témájában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben konkurenciát az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, a rábaközi tallér, vagy az esetleg később kibocsátásra kerülő ilyen típusú helyi pénzek.

 2. Suska
 Másik Magyarországon használatos közösségi pénz a Suska.

A Suska egy infláció- és kamatmentes csereeszköz mértékegysége. Egy olyan csereeszköz, ahol 1 óra átlagos munkavégzés 60 suskát ér. Ettől a cserében résztvevők eltérhetnek. A csere létrejötte mindig a két fél szabad megegyezésén alapszik.
A suska használata egy kiváló eszköz, a tudatosság fejlesztésére, az egyéni felelősség felvállalására, valamint korlátlan teremtői képességünk kibontakoztatására.

A Suska forrása a használója. Ha szükségem van rá, megteremtem. Fedezetem pedig a saját munka. Nincsen központi könyvelés, nincs központi elszámolás.
A „csere-bere kör” egy olyan kör, ahol termékeinket és szolgáltatásainkat tudjuk elcserélni egymással.
Alapfilozófia:
·    A csere alapja a BIZALOM, bízunk magunkban és bízunk egymásban.
·    A Suska kör célja egy olyan fizetőeszköz használata, amely forog a tagok között, ezzel serkenti a kreativitást és bátorítja új képességek kifejlesztését.
·    Elismeri az egyén és a közösség értékteremtő képességét.
·    Olyan tevékenységek végzésére sarkall, amely örömet nyújt a végzőjének és általa a felhasználójának is.
·    Bőséget teremt a helyi közösségen belül, de lehetőséget ad más közösség tagjaival való cserére is.
·    Támogatja a helyi termelés fellendülését és ösztönzi a személyes kapcsolatok kialakulását.

 Helyi pénzek globális helyzete

Mivel nem lehet az összes szervezetet számon tartani, néhány megfigyelõ úgy becsüli, hogy kb. 3000 működõ közösség létezik ma a világon, ebbõl több mint 400 Angliában, több száz Ausztráliában és Új-Zélandon. 




Számuk Kanadában, Európában és az Egyesült Államokban is jelentős, és található néhány Mexikóban, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Bizonyos rendszerekben a résztvevők száma nem éri el a százat, miközben akad olyan is, amely több ezer tagot számlál. Néhányat innovatív személyek indítottak be válaszul a környezetükben jelentkező elbocsátásokra és pénzhiányra, másokat pedig nonprofit szervezetek vagy közösség fejlesztési tanácsadók kezdeményeztek, akik egy speciális gazdasági terület javítására törekedtek.

Bár néhány országban tiltott a helyi pénz létrehozatala, számos más nemzet, beleértve az Egyesült Államokat, Kanadát és Európa többségét, engedélyezi ezeket a rendszereket.
Hamisításnak csak az minősül, ha olyan pénzt nyomtatsz, amely hasonlít a hivatalos pénzre. Ellenben teljesen legális saját pénz kibocsátása, ha az egyáltalán nem hasonlít a hivatalos pénzre. Ez a szabály elősegíti a helyi pénzek különböző fantáziadús megjelenéseit. Például egy vidéki massachusetts-i rendszerben sajátos bankjegyet nyomtattak ki: egy káposztafejet az alábbi szavakkal: “hiszünk a farmokban”.

 Noha sok közösségi pénzrendszer használja a kereskedelem illetve a csere szót a nevében vagy tevékenységének leírásakor, valójában nem közvetlen barter formában (elcserélem a lovamat a tehenedre; vagy egy hét a nyaralómban cserébe egy hét a jachtodon) mûködnek.

Azok a helyi valuták, amelyeket kinyomtatnak, és papírpénzként szétosztanak, ugyanúgy funkcionálnak, mint a hagyományos pénz. Sőt, ha kereskedelmi céllal hozták létre, használatuk után még adózni is kell.





Európai példa: Urstromtaler
Németországban, a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak.

Az első látásra a Monopoly-cédulákra hasonlító (ennek ellenére jó minőségű) pénzt több mint 200 vállalkozás - pékség, élelmiszerbolt, ékszerüzlet, étterem, mozi - fogadja el, sőt ha a vásárló óhajtja, a visszajárót (is) abban kapja. Egyébként pedig a városközpontban lévő kibocsátó irodában juthat hozzá, az eurót 1:1-es árfolyamon váltva be.

Az Urstromtaler lényeges tulajdonsága, hogy a bankók bizonyos időközönként folyamatosan veszítenek értékükből, ha nem használják őket (ezt bélyegek felragasztásával ellenőrzik).
Ez arra ösztönzi a használókat, hogy felhalmozás helyett költsék pénzt...

Dr. Drábik János:Regionális és elektronikus pénz Magyarországon

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án adta ki a 18-i 2000/46/EK jelű irányelvét, amelyben rendelkezik az elektronikus pénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, e tevékenység folytatásáról és körültekintő felügyeletéről. Az említett irányelvet a Magyar Országgyűlés a 2004. évi XXXV. törvénnyel beiktatta a magyar jogrendszerbe. Az említett törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről szól. A törvény leszögezi, hogy az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel látta szükségesnek a törvény elfogadását.

Különböző adatok vannak forgalomban arról, hogy pontosan milyen nagyságot ér el az az összeg, amit Magyarországnak az Európai Unió számára át kell engedni. Pavics Lázár pénzügyi szakértő adatai alapján az évi egy összegben történő befizetés, valamint az átengedett vám- és áfabevételek 1440 milliárd forintot tesznek ki. Ez az az összeg, amit Magyarország évente fizet az Európai Uniónak tagsága fejében.

Dr. Halász József 2006. szeptember 3-án közzétett írásában azt állítja, hogy Magyarország évente 4046 milliárd forintot enged át az Európai Uniónak. Az 1989-től 2004-ig terjedő időszakban pedig 8866 milliárd forintot engedtünk át Brüsszelnek a magyar Külügyminisztérium, az MNB és a KSH adatai szerint a vámok leépítésével, az úthasználati díj elengedésével és más vonatkozásokban a viszonosság mellőzésével.

Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. azzal számol, hogy 2007és 2014 között mintegy 8 ezer milliárd forint "támogatás" hívható le megfelelő pályázatokkal. Ezeknek az összegeknek a felét - s ezt a szakértők többsége se vitatja - Magyarország fizeti be az Európai Uniónak, azaz olyan pénzek visszaszármaztatásáról van szó, amelyeknek legalább a felét Magyarország már előre átadta az Európai Uniónak.

Mit tegyenek az önkormányzatok?

Az ide érkező lehívható pénzeket sikeres pályázatok nyomán az önkormányzatok is megszerezhetik maguknak a helyi gazdaságok fejlesztésére. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. a központi régiónak, azaz Budapestnek adná a lehívható EU-s pénzeknek a nagyobbik felét. Ebből következik, hogy Magyarország hét másik régiója kevesebbet kap, mint a központi.

Az lenne az előnyös, ha az említett lehívható euró-milliárdok központi fedezeti alapba kerülnének és ugyanilyen mennyiségben elektronikus pénzt - e-forintot - bocsátana ki az állam. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az állam 100 %-os tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Bank bocsátotta ki a forgalomban lévő hivatalos pénzt, a normál forintot. Most azonban az MNB a különböző nemzetközi pénzügyi szervezeteknek küldött jelentéseiben már leírja, hogy átállt a passzív oldali pénzszabályozásra.

Mit jelent az aktív oldali és mit a passzív oldali pénzszabályozás? Az aktív pénzkibocsátás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank a magyar állam monetáris felségjoga alapján, azaz az állami szuverenitás jogán, maga bocsátja ki a pénzt. Ez a pénz nem hitelpénz és nem is kell rá kamatot fizetni. Ez a valódi magyar fizetőeszköz, a normál forint.

A passzív oldali pénzszabályozás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank most már csak várja, hogy távolról, azaz külföldről mennyi deviza érkezik az országba befektetés, hitel, vagy spekuláció révén. Ezt a pénzt a Nemzeti Bank csak befogadja. Mindössze annyit tesz, hogy a devizát denominálja forintra és a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel - kamatszabályozással, kötvények kibocsátásával, sterilizációs műveletekkel, a tartalékráta megállapításával - igyekszik meghatározni a forgalomban lévő pénz mennyiségét, elsősorban a denominált, azaz magyarosított forintot. A denominált forint nem normál magyar fizetőeszköz többé, hanem külföldről ideérkezett deviza, hitelpénz, amiért kamatot kell fizetni. Ez tehát csak magyarosított külföldi deviza, kvázi-forint. Az az óriási különbség a két forint között, hogy az egyik hazai kibocsátású és gyakorlatilag ingyen van, a másik viszont külföldi hitelpénz és tetemes kamatot kell utána fizetni.

További különbség az, hogy többé már nem a Nemzeti Bank határozza meg: mennyi pénz, azaz közvetítő közeg áll a termelő gazdaság rendelkezésére, hogy az működni tudjon, hanem ezt most már a külföldi beruházó bankok, befektető alapok, nemzetközi pénzintézetek, vagyis a nemzetközi pénzügyi közösség határozza meg. Röviden a pénzvilág dönt arról, hogy mennyi pénzt akar beküldeni Magyarországra, hogy a magyar gazdaság működhessen. A passzív oldali pénzszabályozással Magyarország lemondott a saját pénzéről és a termelő gazdaságot kiszolgáló pénzmennyiség szabályozásáról.

Áttörhető-e a pénzvilág diktátuma?

Igen, áttörhető, mert a jelenlegitől eltérő módon is lehet pénzt forgalomba hozni, és lehetővé tenni, hogy azt a magyar gazdaság szereplői az egymás közötti kapcsolataik kiszolgálására használják. Ehhez maga az Európai Unió segítette hozzá a magyar gazdaság szereplőit, elsősorban a vállalkozókat, amikor megalkotta azt az irányelvet, amely biztosítja a megfelelő elektronikus elszámolási technikát az emberek, a gazdasági élet alanyai között létrejött elszámolási kapcsolatokra.

Valamennyi önkormányzat, minden régió létrehozhat elektronikus pénzt, azaz az ellenőrzése alatt álló, a saját igényeit kiszolgáló helyi fizetőeszközt. Ahhoz, hogy ez az elektronikus pénz jól funkcionálhasson, biztosítani kell, hogy akadálytalanul át lehessen váltani a hivatalos pénzre. Egy pénznem iránti bizalom azon múlik, hogy simán átváltható-e más fizetőeszközre. Az akadálytalan átváltást biztosítja, ha annyi elektronikus pénzt bocsátunk ki (önkormányzati, regionális vagy országos szinten), amennyi normál pénz a rendelkezésre áll. Az EU-s irányelvek szerint, ha csak helyileg használják az elektronikus pénzt, akkor nincs is szükség arra, hogy normál pénzből 100 % fedezet álljon a rendelkezésre. Ez a normál pénz fedezet akár 5 vagy 10 % is lehet.

Az említett magyar törvény azonban sokkal szigorúbb, mert előírja, hogy a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetének Magyarországon 100%-osan meg kell lennie normál pénzben. Ha számításba vesszük a Brüsszelből lehívható euró-milliókat, akkor ezeket a milliókat a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetére célszerű használni. Ebben az esetben a fedezeti célra letett euró kamatozik. A kibocsátott elektronikus pénz pedig forgalomban van és teljesíti a gazdasági közvetítő közeg minden funkcióját.

Hogyan nézne ez ki országos szinten?

A magyar kormány erre illetékes szerve, mondjuk az Államadósság Kezelő Központ, az ÁKK átveszi az önkormányzatoktól az Európai Unióból beérkező pénzt, és kamatot fizet érte. Ezt a kamatot az önkormányzat kapja, nem pedig valamilyen külföldi hitelező. Ezért a kamat is Magyarországon marad, és a magyar társadalom igényeire fordítható. Az önkormányzat azonban a forgalomba hozható pénzhez is hozzájut, mert a beérkezett euró mennyiségének megfelelő nagyságú elektronikus helyi pénzt hoz forgalomba. Az adott önkormányzat területén ezt használják saját céljaikra. Itt elsősorban a helyi gazdálkodási folyamatok közvetítéséről van szó, a helyi termelés és fogyasztás cserefolyamatainak a lebonyolításáról.

Ezáltal többlet fizetőeszköz kerül be a gazdaságba. Ma az a helyzet, hogy miközben a bankrendszer, a befektetési alapok - megfelelő fedezettel és jövedelmezőséggel - nem tudják megfelelően elhelyezni fölösleges pénzeiket, addig a termelőgazdaság, ahol az értékelőállítás folyik, fuldoklik a pénzhiánytól. Van elegendő mennyiségű nyersanyag, munkaerő és elvégzendő munka. E három tényező összekapcsolásához szükséges közvetítő közeg, a pénz, azonban nem áll kellő mennyiségben és olcsón rendelkezésre. Az elektronikus pénzzel olyan mennyiségű többlet-fizetőeszköz kerül be a gazdaságba, amely az egész gazdasági életet fellendítheti, munkahelyek tíz- és százezreit hozhatja létre, és a segélyezett munkanélküliek százezrei ismét adófizető polgárok lehetnének.

Magyarországra már bevezették az eurót

Az, hogy mi az euró bevezetésének dátuma, értelmetlen kérdés. Az eurót ugyanis már évek óta bevezették Magyarországon. Itt legfeljebb a névleges forint, azaz a denominált devizaként működő félfüggetlen, magyarosított külföldi pénz feladásának dátuma van még hátra. Jelenleg az euróval együtt annak denominált változata, a névleges-forint is jelen van. Az új helyzetben már nem lesz forgalomban denominált forint, és egyedül az euró marad a hivatalos fizetőeszköz. Amikor már csak euró lesz forgalomban, akkor veszi kezdetét a magyar gazdaságban az euró diktatúrája.

Ma jobb a helyzet, mert három pénz között választhatnak azok, akiknek a gazdasági tevékenységéhez pénznek nevezett gazdasági közvetítő közegre van szükségük. Az egyik lehetőség az euró (vagy más deviza, például dollár), a másik lehetőség a külföldi deviza denominált magyar változata, a névleges-forint és a harmadik pénz, aminek a felhasználására most már minden törvényes háttér megvan (Európai Uniós és magyar), a regionálisan kibocsátott és felhasznált elektronikus-pénz.

Amikor az MNB diszkréten arról tájékoztatja a külföldi pénzügyi szervezeteket, a pénzvilág irányító intézményeit, hogy ő már csak passzív pénzszabályozást végez, ezzel azt közli velük: "Tiétek Magyarország, úgy működtetitek gazdaságát, ahogy akarjátok, mert tőletek függ, hogy mennyi eurót vezettek rá gazdaságára". Ha viszont az egyes önkormányzatok, és területi régiók, továbbá az Európai Unió régiójaként Magyarország egésze vállalja elektronikus helyi pénz kibocsátását, akkor ezzel nagyfokú pénzügyi önállósághoz juthat. Az illető régió vagy önkormányzat vezetése saját szükségletei szerint dönti el, hogy mennyi helyi pénz legyen forgalomban.

Mire lehet használni a helyi pénzt? Helyi pénzből meg lehet építeni az utakat, a gátakat, a belvíz elvezető csatornákat, a települések szennyvíz csatornáit, ivóvízellátását, továbbá parkokat lehet kialakítani, lakásokat és családi házakat építeni. Egy-egy nagyobb régióban minden szükséges anyag, munkaerő és tudás biztosítható e munkafeladatok elvégzéséhez. Csak azt kell normál pénzből beszerezni, esetleg külföldről behozni, amihez mégis különleges technológia, gép vagy tudás kell. Ebből is látszik milyen pazarlást jelent külföldről idehozott hitelpénzből építeni az utakat, és ppp-rendszerben (public-private-partnership-ben, magán-köz-társulás-ban) finanszírozni nagyberuházásokat.

Szüksége van-e Magyarországnak a forint teljes feladására?

Nincs szüksége rá. Sőt kifejezetten hátrányos a magyarok számára. Az euró jelenleg is törvényes fizetőeszköz Magyarországon, bevezetésének előnyei és hátrányai részben már érvényesülnek a gyakorlatban. Az euró, mint uniós valuta, bevezetése nem pénzügyi és gazdasági, hanem politikai kérdés. A közös európai valuta pénzügyileg testesíti meg az Európai Uniót, mint nemzetek feletti birodalmat. E nemzetek feletti struktúrának az egyik kohéziós eszköze, amely a különböző nagy hagyományú nemzetállamok homogenizálódását segíti elő. Amikor egy ilyen közös birodalmi pénz van forgalomban, az törvényszerűen a birodalom centrumaiban koncentrálódik, miközben a perifériákból kiáramlik a pénz. Magyarország az Európai Unió perifériájához tartozik. Ezért innen jelenleg is óriási mennyiségben áramlik a pénz a birodalom centrumaiba, évente 5-6 milliárd euró.

A forint teljes és végleges feladása, és az euró kizárólagossá tétele csökkentené Magyarország pénzügyi és gazdasági mozgásterét. Az euró kizárólagossá tétele a ma még rendelkezésre álló lehetőségekről való lemondást jelenti. Gazdasági és pénzügyi értelemben az jelenti a nagyobb szabadságot, ha minél nagyobb mennyiségben, minél többféle pénzt használhatunk a termelőgazdaság, az értékelőállító tevékenység közvetítésére. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy tovább korlátozza pénzügyi és gazdasági önrendelkezését, és tovább csökkentse gazdasági szabadságát. Ezért az Magyarország érdeke, hogy soha ne mondjon le a forintról. Ugyanakkor használja ki az eurót arra, hogy mint Európai Uniós pénz, a Magyarországon különböző szinteken forgalomban lévő önkormányzati, regionális és országos elektronikus pénznek a fedezetéül szolgáljon.

2007
Dr. Drábik János: Az emberközpontú világrend
15. fejezet

DR. DRÁBIK JÁNOS VÁLOGATOT ÍRÁSAI / LINK 

Drábik János honlapja 

ÉrMeHáló (www.ermehalo.hu), a több száz keresztény üzletembert tömörítő hálózat.

Tíz éves az ÉrMeHáló (www.ermehalo.hu), a több száz keresztény üzletembert tömörítő hálózat. A szervezet életéről, tevékenységéről, a bizalomról és annak hiányáról, valamint kereszténység és kapitalizmus kapcsolatáról Salzmann Zoltán, az ÉrMe ügyvezetője beszélt a múlt évben a Magyar Kurírnak.

– Az üzlet több, mint profit – hirdeti az ÉrMe Hálózat jelmondata. Mi még?
– Azt gondoljuk, még nagyon sok minden. Számunkra az üzlet a profiton túl többek között kapcsolatot és közösséget is jelent, az ügyfelekkel, az együttműködő partnerekkel, a munkatársakkal. Az üzlet a teremtett világ iránti felelősségünkkel is több, mint a profit. Meglátásunk szerint ezen túl, az üzlethez az érzelmek is hozzátartoznak, hiszen könnyebb csinálni valamit, amit szeret is az ember. Nem utolsósorban pedig számunkra az üzletnek van spirituális tartalma is, hiszen tapasztalataink szerint a transzcendensre vonatkozó gondolataink is befolyásolják az üzleti tevékenységünket.

– Miért jött létre az ÉrMe Klub?
– Barátaimmal, akikkel már döntéshozói helyzetben voltunk, úgy láttuk, hogy hihetetlen sok időt, energiát emészt fel a különböző feladatok elvégzésére alkalmas megbízható partnerek, alvállalkozók kiválasztása. Ezért arra gondoltunk, hogy szükség volna egy olyan hálózatra, amihez ilyen kérdésekben fordulni lehet, mert abban olyanok vesznek részt, akiket már üzletileg is ismerünk, esetleg ugyanolyan értékrendet is vall, mint mi – azaz könnyebb a közös alapok megtalálása és a megegyezés. Az üzleti könnyebbség mellett azonban a barátivá váló emberi kapcsolatok és a közösség megtartó ereje is nagy szerepet játszott abban, hogy az eredeti klub mára hálózattá nőtte ki magát: hatan indultunk, ma több százan kapcsolódnak hozzánk.

– Vannak keresztény üzletemberek az országban?
– Sokkal többen, mint gondolnánk. Az októberi üzleti találkozóra például eddig jóval több nem ÉrMés vállalkozó jelentkezett, mint régi hálózati tag. Ma már érezzük, hogy sokan vagyunk, és ezért jutottunk oda, hogy föltesszük a kezünket, és hírt adunk magunkról. Ezért is szervezzük meg október 14-én az első, keresztény üzletembereknek szóló találkozót, hogy azok is eljöhessenek, akiket mi nem érünk el a saját csatornáinkon, de szívesen megismernék az ÉrMe Hálózatot.

– A keresztény üzletemberek, illetve a tagok iránti bizalom a gyakorlatban is igazolódik?
– Bevallom: nem minden esetben. Vannak, akikben csalódnunk kellett, hiszen attól, hogy valaki csatlakozik hozzánk, nem biztos, hogy megbízható, tisztességes üzletember. Az ilyenek azonban anélkül kikopnak, hogy el kellene őket küldeni, mivel nem érzik itt jól magukat. Ugyanígy kikoptak a kirakatkresztények is. Viszont a maradók között a bizalom hatványozottan visszaigazolódik. Ennek egyik megjelenési formája a 2009 januárjában bevezetett ÉrMe Bankó, amely a közösségen belüli kedvezményadási és -elfogadási rendszer alapja. Ebbe a körbe azonban csak olyan cégeket veszünk be, akikről már tapasztalatból tudjuk, hogy megbízhatóak, tisztességesek és értékorientáltak.

– Az üzleti etika betartásához nem kell kereszténynek lenni. Vagy igen?
– Nem, ezt mi is látjuk. Nekünk is nagyon jó üzleti kapcsolataink vannak olyan cégekkel, akiknek nincs közük a kereszténységhez, csak tisztességesek és becsületesek. Azonban azt látjuk, hogy keresztényként mintha könnyebb lenne elfogadni az üzleti etika szabályait, nemcsak az üzlet, a pénzcsinálás érdekében, hanem magából fakadóan is.


– Összeegyeztethető-e egyáltalán a kereszténység és az üzlet, vagy ha úgy tetszik, a kapitalizmus?
– A példa azt mutatja, hogy valamiképpen biztosan, hiszen magukat kereszténynek tartó üzletemberek részt vesznek a kapitalizmus „építésében”. Ugyanakkor nyilvánvalóan van feszültség a kettő között. A kereszténység alapvetően a túlvilágra, az örök életre irányul és önkorlátozást hirdet, a kapitalizmus pedig egy evilági jelenség, amely korlátozásnélküliségre törekszik. Az üzleti tevékenység ugyanakkor talentumaink kibontakoztatását is szolgálhatja, illetve felelősségvállalásra is taníthat. Az ÉrMének már magában az is hozadéka, hogy ilyen kérdésekről őszintén, a megítélés kockázata nélkül lehet beszélgetni. Azt nem gondoljuk, hogy jó keresztényi felfogást követ, aki bármi módon pénzt csinál, aztán azt úgymond keresztényi módra költi el, például jótékonykodik. A cél nem szentesíti az eszközt. Hiteles keresztényként „pénzt csinálni” viszont úgy tűnik, nehezebb, mint belső korlátok nélkül. De azt senki sem mondta, vagy ígérte, hogy kereszténynek lenni könnyű. Ilyen a világ, ebben kell helytállni.

– Az ÉrMe tagjai mivel foglalkoznak?
– Nagyon széles a tevékenységi kör. Azt tudom, hogy atomerőmű, hadigyár, drog és masszázsszalon nincs benne, de ezeken kívül nagyon sok minden van. Vannak céges, illetve magántagjaink. Az évek során megbízhatónak ítélt ötvennél több céges tag tevékenységéről a www.ermehalo.hu oldalon lehet információt szerezni. Ezen túl inkább kis- és közepes vállalkozások vannak köztünk, amelyek egyenként öt-húsz családnak adnak megélhetést. Nagy cégeknek inkább az alkalmazottai, képviselői lépnek be hozzánk, magánemberként.

– Mi történik egy klubesten?– A klubest alapvetően a személyes találkozás helye, ahol mindenki azt hozhatja elő, ami számára éppen a legfontosabb. Vacsora után kerül sor a bemutatkozásokra és a közös ügyek megbeszélésére. Utána meghallgatunk egy előadást, majd azt megbeszéljük, értékeljük vagy csak hagyjuk, hogy tovább munkáljon bennünk.

– A szervezet jótékonykodik is. Fontos a tagok számára a társadalmi felelősségvállalás?
– Decemberben jótékonysági árverést tartunk, ahol a klubtagok és pályázók által hozott ajándékokat árverezzük el. A jótékonyságtól azonban meglátásunk szerint elválik a társadalmi felelősség, ami még talán fontosabb is. Ehhez tartozik az a pályázat, amelynek keretében a jövő keresztény vezetőit igyekszünk támogatni azzal, hogy segítjük a hazai és külföldi képzéseken való részvételüket, kapcsolatépítésüket. Az Értékegyeztető Fórumon társadalmi kérdéseket beszélünk meg azokkal, akik érdeklődnek, itt mi csupán a keretet biztosítjuk a véleménycseréhez. Legközelebb ilyen október 27-én lesz, amikor azt vitatjuk majd meg, hogy ma mi az állam, és mit várunk az államtól.

– Mekkora az ÉrMe „súlya”?
– Kérdés, hogy miben mérjük a „súlyt”. A Közjó és Kapitalizmus Intézet egy felmérés készítésekor azt jelezte, hogy kiterjedtségünk, szervezettségünk egy megyei kereskedelmi kamarával mérhető össze. De hogy mekkora a súlya – nem is az ÉrMének, hanem a magyar, keresztény üzleti életnek –, az többek között kiderül majd az október 14-i üzleti találkozón, és az azt követő találkozók során. Az nem cél, hogy mindenáron nagyobbak legyünk. Amiben hiszünk, azt szeretnénk megmutatni másoknak is.
Szilvay Gergely/Magyar Kurír

 

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

ÉrMe BANKÓ / kedvezményre jogosító eszköz (voucher).

ÉrMe BANKÓ

2009. januárjában az ÉrMe megalapításának 10. évében, az ÉrMe Üzleti Hálózata egyelőre papír alapon bevezette az ÉrMe bankó-t mint a Hálózat üzleti forgalmát serkenteni hivatott egyik eszközt. A bankó bevezetésének nem titkolt hosszabb távú célja egy olyan közösségi szintű gazdaságélénkítő eszköz kialakítása, mely elősegíti az ÉrMe Üzleti Hálózat tagjainak üzleti sikerét.

Fontos leszögezni, hogy a bankó jelenlegi formájában nem pénz, hanem egy meghatározott körben igénybe vehető kedvezményre jogosító eszköz (voucher). Egy 10-es címletű bankó felhasználható 10 € értékben, 10 %-ot meg nem haladó kedvezmény igénybevételére, a hálózati Partnerek termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor.

A bankó elfogadó cégek – ÉrMe Partnerek - üzleti TISZTESSÉGÉT és ÉRTÉKORIENTÁLTSÁGÁT, valamint termékeik és szolgáltatásaik MEGBÍZHATÓSÁGÁT az Üzleti Hálózat vezetése az elmúlt majd 10 év gyakorlati tapasztalatai alapján igazolja, melyről a bankó elfogadó nyilatkozatot is kap. A nyilatkozat kiadható és visszavonható, általában egy naptári évre érvényes.

Működése

A bankó működésének lényege, hogy a bankót elfogadó cég a bankó ellenében kedvezményt biztosít termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor. Az így elfogadott bankó mértékében a cég maga is kedvezményre jogosult a hálózat termékei és szolgáltatásai igénybevételekor.
Azaz a bankó ellenében adott kedvezmény, nem elveszett, hanem elhalasztott árbevétel. A bankó elfogadó, a maga által adott kedvezményt akkor tudja realizálni, amikor maga is felhasználja a birtokában levő bankókat.

Megszerzése

ÉrMe bankóhoz az érdeklődők a következő csatornákon juthatnak:

• A Partnerek a regisztrációs díjjal arányos mennyiségű bankót kapnak

• Az ÉrMe Üzleti Hálózat anyagi támogatói támogatásukkal arányos mennyiségű ÉrMe bankó-t kapnak

• Az ÉrMe Üzleti Hálózat fejlődése és növekedése érdekében önkéntesen tevékenykedők, átlagon felüli teljesítményük elismeréseként szintén ÉrMe bankóhoz juthatnak

• Az ÉrMe Üzleti Hálózat és Partnerei marketingtevékenységük során, külsősök számára is adhatnak ÉrMe bankót

• A bankó megvásárolható annak tulajdonosaitól (Pl. Partnerek, ugyanakkor az ÉrMe szervezetei bankó értékesítéssel nem foglalkoznak.) 

Üzleti kedvezmények

Az ÉrMe Üzleti Hálózaton belül a Hálózat tagjai saját belátásuk szerint adnak kedvezményeket és egyszeri, vagy folyamatos könnyítéseket egymásnak és egymás ügyfeleinek, ismerőseinek. A Hálózatban intézményes formában igénybe vehető kedvezmények alapvetően az ÉrMe BANKÓ használatára épülnek. Azaz intézményes üzleti kedvezményeket alapvetően az ÉrMe BANKÓ tulajdonosai és birtokosai tudnak igénybe venni a bankót elfogadó cégek részéről.

Az ÉrMe BANKÓT elfogadó, az ÉrMe Üzleti Hálózat vezetése által TISZTESSÉGESNEK, MEGBÍZHATÓNAK és ÉRTÉKORIENTÁLTNAK ítélt cégek listája, szolgáltatásaik és elérhetőségük az alábbi linken tekinthetők meg.

Csatlakozás

ÉrMe Bankó Elfogadó Partnerré az válhat, aki rendelkezik a Hálózat üzleti referenciájával, legalább egy Partner ajánlásával és ezek alapján bizalmat kap az ÉrMe Üzleti Hálózat vezetőitől. További feltétele az ÉrMe Partnerré válásnak, az éves regisztrációs díj befizetése, mely a Hálózat fejlesztésének és kommunikációjának költségeihez járul hozzá. A regisztrációs díjat a partner számla ellenében fizeti be az ÉrtékTeremtő Üzlet és Vállalkozásfejlesztő Kft. részére. 

Az érdeklődők csatlakozási szándékukat a banko@ermehalo.hu címen jelezhetik.

Az alábbi oldalakon az ÉrMe Üzleti Hálózattal kapcsolatos olyan friss és korábbi hírek, információk találhatók melyek könnyebbé teszik a szervezet megismerését a honlap látogatói számára. Minthogy a szervezet nem titkos társaságként működik, sem alapdokumentumai, sem céljai, sem története nem titkos.
Mindazokat, akikben az alábbi információk érdeklődést keltenek, szívesen látjuk az ÉrMe nyílt rendezvényeire (lásd programok), hogy a személyes kapcsolatfelvétel és megismerkedés után a tapasztalatok alapján maguk dönthessenek arról, hogy az ÉrMe Üzleti Hálózatban milyen mértékig és milyen aktívan  kívánnak részt venni.
A Hálózati Tagság alapvetően nem bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférési jog, (bár részben az is) hanem egy lehetőség, mellyel a tagok a rendelkezésükre álló keretek között saját belátásuk, szükségleteik és életállapotuk szerint élhetnek.