A Soproni kékfrank / MŰKÖDIK / hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.

„A leghűségesebb város hátat fordít a forintnak”, „lecserélik a forintot”, „megkerülik az APEH-ot”, „piramisjáték”, „mentőötlet forint szűke idején”, „új fizetőeszköz a gazdasági válság enyhítésére” – olvashatók egyre-másra a soproni "helyi pénzről" szóló írások De miről van is szó pontosan?

 Mondjuk adott egy fodrász, borszaküzlet, benzinkút, mini ABC, amelyek tulajdonosai megegyeznek, hogy egy úgynevezett, jelképes utalványért cserébe nyújtanak szolgáltatást egymásnak, ráadásul kedvezményes áron. Az utalvány jelképes is, és nem is: olyan, mint egy pénz, de jogilag nem az, mégis száz százalékos a forint fedezete. Egy adott bankban ugyanannyi pénz áll (valójában nem áll, hanem kamatozik – s épp ez a lényeg), mint amilyen értékben az utalványok mozognak a körön belül. Egy forint egy helyi pénzt ér. A szövetkezetbe belépő tagok pénz helyett az utalványt használják egymás között, míg pénzük a bankban kamatozik.

Senki nem veszít, viszont mindenki nyer. A rizikó nulla, az állam nem tiltja, a szövetkezetbe belépő vállalkozók és magánszemélyek pedig ezáltal kötelezik magukat arra, hogy helyben költik a pénzüket, a helyi gazdaság életben tartására, erősítésére.

Make money

Lássuk tehát mindezt nevesítve: egy soproni, vendéglátással foglakozó vállalkozó, Perkovátz Tamás arra gondolt, milyen jó volna a válságból nem vesztesként kijönni. Nyugat felé tekintett, s közgazdasági ismeretei révén Ausztria és Svájc példája ötlött az eszébe. Az erős svájci frank (CHF) országában két valuta működik: a pénzhelyettesítő utalványként működő WIR-t (Wirtschaftsringgenossenschaft) 1934-ben hozták létre. A ma már bankként működő szövetkezet saját pénzét Svájc-szerte 60 ezer kis- és középvállalkozás használja, sőt, hitelkihelyezései is vannak. Gazdasági visszaesés esetén a WIR rendszer megerősödik, ha felpörög a gazdaság, csökken a pénzhelyettesítő jelentősége.

Perkovátz Tamás, a HA-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke megkeresésünkkor elmondta, a szövetkezetet alkotó közel hétszáz vállalkozó, és magánszemély úgy válhat kékfrank-használóvá, ha száz euró értékű részjegy vásárlásával belép a HAMI-ba, majd forint- és kékfrank számlát nyit a takarékszövetkezetben. A számlájára befizet legalább annyi forintot, amennyi pénzt kékfrankra kíván váltani és mehet is a csere-bere. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetben a forint kamatozik a tag és a szövetkezet számára is, és bármikor visszaváltható 0,25 százalékos kezelési költséggel.

 Szakmai szócsaták, ellenőrzések, vizsgálódások

 Az MNB, a PSZÁF és az APEH (NAV) ellenőrzésein átesett mind a helyi pénz rendszere, a szövetkezet és a takarékszövetkezet is, de a hatóságoknak nincs kifogása a kezdeményezés ellen. Ugyanis a kékfrank jogi értelemben nem pénz, hanem inkább az étkezési utalványokhoz hasonlít, hiszen az ellenértéket a kibocsátó előre beszedte már.

A kritikák, félelmek sora, mint a legtöbb újdonsággal kapcsolatban, most is hosszú. Közgazdászok felvetik, mi lesz a tagok pénzével, ha a bank csődbe megy. A helyi pénz használói úgy vélik, ez minden bank esetében megtörténhet, azonban a hazai tulajdonban levő Rajka és Vidéke a gazdasági válságban is stabil eredményeket hozott, nem szorult sem milliárdos, sem milliós segítségre – a többi bankkal ellentétben.

Mint megtudtuk, Perkovátzék több bankot, takarékszövetkezetet is felkerestek ötletükkel, azonban egyedül a Rajka bólintott rá, ugyanis rájöttek: ha nem ők csinálják, megteszi más. A takarékszövetkezetnek egyre több tagja lesz, nő a forgalom, a tagok számával arányosan növő forint fedezet növeli kihelyezési lehetőségeiket, így nagyobb bevételre tesznek szert. Tehát mindenki jól jár.

A vállalkozók a kékfrankkal fizetőknek 5-10 százalék kedvezményt adnak, valamint némelyek törzsvásárlói kártyát. A veszteséget a helyi forgalom növelése érdekében vállalják.

Szakemberek szerint aggodalomra adhat okot a kékfrank hamisításának lehetősége is. Sopronban járva megtudtuk: a helyi pénz kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank nyomdája, mivel bankjegyet csak az MNB bocsáthat ki. Akárcsak a forint, a kékfrank is dombornyomású, fémszállal, UV-védelemmel, mikroírással ellátott vízjeles papír, minden címleten, még az ötszázason is a magyar húszezres bankjegyhez hasonló hologram látható. Tehát a hamisíthatóság szempontjából a kékfrank biztonságos. A papírpénz címletei azonosak a forintéval, s helyi híres-neves embereket, a környék büszkeségeit ábrázolják, hátoldalukon pedig a jellegzetes tájegység, épületek képei láthatóak.

Garancianevek az oldalukon

Úgy tűnik, az ötlet sikeres. Ráadásul az euro-t megelőző ECU szülőatyja, a gazdaság egyik opinion leader-je, Bernard Lietaer is a diverzifikációra esküszik, amely a jelenlegi sérülékeny rendszert stabilizálhatná. Néhány héttel korábbi magyarországi látogatásán Brazília és Uruguay pénzügyi tanácsadója rávilágított: az IMF negyvenéves történelmében csaknem 270 pénzügyi összeomlás volt a világban. Ideje egy új rendszert kiépíteni, amelynek részét képezhetnénk a helyi, utalványpénzek.

– A HA-MI igazgatóságában helyet foglal az országos IPOSZ alelnöke (Ipartestületek Országos Szövetsége). A felügyelőbizottságban találjuk az Országos Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Közigazgatási Karának dékánját, akik nem véletlenül a partnereink. Talán nem vagyunk olyan rossz úton – mondja Perkovátz.

 Hova tovább?

– Meg sem tudom számolni, hányan kerestek fel az ország különböző részeiről, negyvenen biztos. Látják, hogy jól működik a szövetkezetünk. A rábaközi tallér után a legjobban a balatoni korona halad: a veszprémi régióban öt város szövetkezett egy bankkal – beszél a távlatokról Perkovátz.

 Az már biztos, hogy Veszprém, Várpalota, Balatonalmádi, Nemesvámos, Balatonfüred lakói hamarosan új bankót használhatnak. Az íróasztalon vannak még Mosonmagyaróvár, Baja, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét és Hédervár környékének tervei.

A Rábaközi Tallérral kapcsolatban felkerestük Hutflesz Mihályt, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület alelnökét, aki Hámori Györggyel, Kapuvár polgármesterével létrehozza a kékfrankkal is konvertibilis rábaközi tallért.

– A térségben a Rábaköz hátrányosabb gazdasági helyzetű. Rájöttem, a vidékfejlesztés patrióta szemlélet nélkül nehezen valósítható meg, így a források helyben tartása miatt beléptünk a HA-MI-ba – magyarázza az alapvetéseket Hutflesz Mihály. A 64 rábaközi település 72 ezer lakosát és 3500 vállalkozását alapul véve Hutfleszék reményei szerint nem légüres térbe születik meg a tallér. – A pénzhelyettesítő utalvány nem cél, hanem eszköz: a helyi gazdaság, erőforrások, fogyasztás, azaz a helyi piac erősítésére szolgál majd ugyanazzal a szisztémával, mint ahogy a kékfrank működik az osztrák határon is átnyúlva. A makrogazdaság szintjén a GDP-hez ugyan nem járul hozzá, azonban a helyi gazdaság jövedelmezőségét mindenképpen növeli. Ezért nem mindegy, hol vásárolunk. Amit lehet, a helyi termékeket kínáló üzletekben veszek meg, mivel segíthetek vele a szomszédnak, cserében ő is nálam költi a pénzét – vélekedik Hutflesz. 

 A rábaközi tallér fedezetét is a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kamatoztatja, és a két utalványpénz elfogadóhelyei azonosak. Megtudtuk, a külsőre különböző bankóval a Rábaközben élők is megmutatják a tájegység híres szülötteit, büszkeségeit, hagyományaik helyi sajátosságait a címleteken keresztül. Ezt úgy kell elképzelni, mint az Euro fémpénzeinél: az egyes tagállamok az általuk kibocsátott érmék hátuljára a maguk jellegzetes szimbólumát nyomják – tudtuk meg Hutflesz Mihálytól. Elmondta, a tallér kivitelezése hosszú folyamat, most még a grafikus néhány arculati elem megtervezésével hátravan, de az idei évben szeretnék, ha megvalósulna az első tranzakció.



A kékfrank szülői pedig már a hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.