A Helyi Cserekereskedelmi Rendszer. LETSystem

LETSystem

A Helyi Cserekereskedelmi Rendszer

A  LETSystem, [Local  Exchange Trade System (magyarul Helyi  Cserekereskedelmi Rendszer)] önszabályozó gazdasági  hálózat, amely lehetővé teszi a tagjai számára, hogy saját pénzt bocsássanak ki  és tartsanak fenn egy lehatárolt rendszerben. A  LETSystem tulajdonképpen olyasmi, mint egy bank, és a  LETSystem tagjának lenni annyi, mint  (még egy) bankszámlával rendelkezni. A tagok számláit zöld pénzben vezetik, amelynek egységei megfelelnek a rendes pénznek,  de ezt a pénzt sohasem kell betenni és kivenni sem lehet. Minden számla nulláról indul és a tagok a zöld pénzt csak más tagokkal való cseréikben használhatják. A rendszer így mindig tökéletesen egyensúlyban van:  a tagok tartozásai és követelései pontosan kiegyenlítik egymást. Ilymoddon egy helyi pénzrendszer jön létre, amelynek hatékonyságát a következő megegyezések biztosítják:

1)    Az eladás vagy a vétel mindig önkéntes.

2)    Bármely számlatulajdonos ismerheti bármelyik másik egyenlegét  és forgalmát.

3)    Nincs kamat.

4)    Az adminisztratív költségek fedezése belsô pénzben történik és a számlákról kerül levonásra kezelési költség címén.

Alapvető jellemzők

1)    A  LETSystem nonprofit szervezetként működik, Jogokkal és megbízással ruházza fel a MEGBÍZOTT-at , aki a tagok mint megbízók   nevében jár el. Egyik szolgáltatásaként lehetővé teszi a tagoknak a     kereskedést szolgáló információcserét  és a tagok kívánságára       beszámolókat közöl a kereskedelmi ügyletekről.            

2)    A központ könyvelési rendszert tart fenn. Az elszámolás kvázi-pénzben          történik, amelynek egysége a törvényes fizetési eszközre utal.

3)    Minden számla nulláról indul, nem kell pénzt betenni vagy    kibocsájtani.

4)    A központ csak a számlatulajdonos megbízásából eszközölhet átutalást a          számlatulajdonos számlájáról egy másik számlára.

5)    Az eladás vagy a vétel míndíg önkéntes.

6)    Bármely számlatulajdonos ismerheti bármelyik másik egyenlegét és forgalmát.

7)    Nincs kamat.

8)    Az adminisztratív költségek fedezése belső pénzben történik és a számlákról kerül levonásra kezelési költség címén

9)    Az adózási felelősség a csereügyletben érintett számlatulajdonost terheli; a LETSystem nem tartozik jelenteni az         adóhatóságoknak és nem szed adót a nevükben.

Helyi pénz volt Ausztráliában

A közösségi pénzeket, általában kamatmentesen lehet kölcsönbe kérni az azt kibocsájtó szervezettől. Ezt a kamatmentes hitelt aztán saját termékünkkel, szolgáltatásunkkal, munkánkkal vagy természetesen pénzzel fizetünk vissza, ám ha nincs pénzünk ezt a kölcsönt törleszteni, akkor le is dolgozhatjuk. A saját termékünkért, szolgáltatásunkért kapott közösségi pénzhelyettesítőkért cserébe viszont a közösségen belül bármire elkölthetjük, amivel másoknak is munkát biztosítunk a körön belül.

Én, a bankár...

2011. 06. 23.

Munkanélküliség ellen - helyi pénz 

Küzdjünk helyi pénzzel a munkanélküliség ellen.

                  A túltermelési válság, - amiben most éppen benne csücsülünk, - azt jelenti, hogy több árú van felhalmozva, mint amennyire a fizető képes keresletnek szüksége van.  Amíg a többlet el nem fogy, nincs értelme  termelni, ezért a munkahelyek elbocsátják a dolgozók egy részét.
                 Így lesz  egy normális emberből munkanélküli. Az elbocsátott dolgozó  pár hónapig minimális segélyt kap az államtól, utána pedig már azt sem.  Se munka, se pénz.
                 Pedig ő szeretne továbbra is elfogadható szinten élni, a szükségleteit szeretné kielégíteni és ezért dolgozni is hajlandó. Sok ilyen ember van, hiszen Magyarországon 10 százalék körüli a munkanélküliség.
                 Aztán egyszer csak elkezdődik egy  folyamat : az állás nélküli lakatos megszereli az állás nélküli szabó ajtózárját, viszonzásul a szabó meg varja a lakatos elszakadt nadrágját.
                 De ennél azért sokkal bonyolultab az élet.  Például a lakatosnak nem nadrágvarrásra van szüksége, hanem  a haját kellene lenyírni. viszont a fodrásznak  akkor éppen nincs szüksége a lakatos munkájára.  Ezért  a lakatos  ad neki egy igazolást az elvégzett  hajnyírásról. Illetve  nem is a hajnyírásról, hanem arról, hogy bizonyos mennyiségű munkát  elvégzett . A fodrász ezt az igazolást később visszaviheti a lakatosnak, aki így megszereli a fodrász ajtózárját. De ezt az igazolást nem csak az ajtózár szereléshez  használhatja fel, hanem mindenkinél, aki belép az áruk és szolgáltatások ilyenféle cseréjének rendszerébe. Az igazolásból alakul ki a helyi pénz.

                   A helyi pénz legnagyobb előnye az, hogy visszavezeti az életbe az állástalan, és ezért a forinthoz nem jutó embereket is. Minél nagyobb a helyi pénzt elfogadó hálózat, annál működő képesebb a rendszer.
                  A helyi pénz nem kamatköteles hitel formájában kerül forgalomba, ezért a bankok nem tudnak folyamatosan hasznot húzni  belőle.
                   Az MNB elnöke korábban már nyilatkozott a helyi pénzről.  Nem támogatta a rendszer elterjedését. Ez persze érthető, hiszen  ahogy írtam, a helyi pénzt alkalmazó rendszerek munkájából nem tudnak a bankok hasznot húzni.
                  Emberek, hozzatok létre helyi pénzzel működő rendszereket! (Most a bankok ellen beszéltem.)

Torontál Óra,helyi pénz.

Torontál: Dél-Alföldön 

A térség gazdaságának fejlődését segíthetné, s a Dél-Alföldön, a szomszédos romániai megyékben, valamint a Vajdaságban élők regionális identitását is erősíthetné egy helyi pénz bevezetése - közölte Toroczkai László, a Jobbik Csongrád megyei önkormányzati képviselője, Szegeden a konferencián.

A megyei közgyűlés Jobbik frakciója által a témában rendezett konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón a politikus elmondta: elnevezést is talált, a regionális fizetőeszköz az egykori nagybecskereki székhelyű vármegye, Torontál nevét viselhetné.

Torontál vármegye területén ma Magyarország, Szerbia és Románia osztozik, s címere egyaránt szerepel Csongrád megye és Vajdaság Autonóm Tartomány jelképében. A Torontál szó pedig egyaránt használatos a magyar, a szerb, a román, a német és a latin nyelvben

Óra - helyi pénz

Összességében megállapítható, hogy a LETS rendszer sajátosságaira épülő, valós bankjegy nyomtatásával járó Ithaca óra modellje áll a legközelebb a magyarországi viszonyok között megvalósítható potenciális helyi pénz rendszerekhez. Miért is ne lehetne egy magyar települési óra modellt alkalmazni úgy, hogy 2.000 Ft-nak feleltetnénk meg egy óra munkavégzésének átlagos díját? Az 1/10 óra pedig 200 Ft lenne. Máris könnyebb lenne az átmenet az Eurozóna felé.

Amennyiben, több szomszédos országban is használatos lenne.
1 Torontál Óra érjen 10 Eurót .


A különböző esetek és a jelenlegi világválság ténye időszerűvé tette az einsteini gondolatot, miszerint egyetlen probléma sem oldható meg abban a rendszerben, amelyben létrehozták. A helyi pénz alkalmas új és rendszeren kívüli eszköz lehet a gyors orvoslásra, amennyiben a hatalom nem érzi fenyegetve pozícióját.

Úgy gondolom, hogy a helyi pénzrendszerek nagyban hozzájárulnak ahhoz,
hogy az emberek jobban kötődjenek a szomszédaikhoz és a lakókörnyezetükhöz,
ezenkívül felelős gazdálkodást és felelősségérzetet ösztönöznek az adott szűkebb élőhely felé.
Ha a személyes felelősség mindenkiben kialakulna,
globális szinten sem lenne komolyabb probléma.
Egy helyi pénzhelyettesítő rendszer bevezetése viszonylag egyszerű folyamat,
amelynek gyors és kézzelfogható eredményei vannak.
Segítségével az emberek ráébrednek arra, hogy végül is bármit megtehetnek
– ha arról van szó, még olyan képtelennek tűnő dolgot is, mint a pénz teremtése,
--ha van megfelelő jövőképük, összefognak és egyetértésben dolgoznak.
Ha képesek vagyunk pénzt teremteni és helyreállítani egy megbetegedett gazdaságot,
akkor képesek vagyunk olyan gyakorlatokat és programokat is megvalósítani,
amelyek helyreállítják a megbetegedett eget, földet és vizet.

Miért is ne?

Gondolatok a helyi pénzről itahcai szemmel

Miért van szükség helyi pénzre?

Először nézzük meg, a pénz fogalmát:

A pénz fogalmáról sok nézőpont van, amit érdemes megfigyelni, de itt inkább a pénz fogalmak közt kettőt említenénk meg:

• Jogi pénz
• Közgazdasági pénz

A pénz kibocsájtásnak van jogi lehetőségei, és közgazdasági lehetőségei is. A jogi út az, amiben élünk, és a jövőben is élni fogunk, ha azt választjuk, vagy egy kicsit tudatosabban ránézünk a közgazdasági pénzre, és annak kibocsájtási lehetőségeire.

Most nézzük meg miért van egyáltalán szükség pénzre, és a pénznek milyen funkciói vannak?

Értékközvetítő funkció

A pénz legfontosabb funkciója az áruk/szolgáltatások
cseréjének értékközvetítése.
Ez röviden így néz ki:

Téged valaki megbíz egy munka végzéssel,
amiért kapsz pénzt, mint pl. munkavállalók esetén munkabér, vállalkozók esetén a termék/szolgáltatás díja.

Következésképp a munkád értékét a pénz méri, és közvetíti.
Neked szükséged van valamire, mint pl. kenyérre.
Ezt a kenyeret egy pék állítja elő az Ő munkájával úgy, mint
Te az előző esetben, de az előző esetben a Te munkádért kapott pénzt, most Te a pék munkájára cseréled.

Összesítve: Te pénzt kapsz a munkádért, és pénzt adsz mások munkájáért, azaz a munkát, mint értéket a pénz közvetíti a pénz értékén keresztül.

 

Értékmegőrző funkciója van

Ha van olyan pénzünk, amit nem cserélünk el azonnal szükségletekre, azt felhalmozhatjuk, azaz megtakarítunk, és erre kiváló eszköz a pénz.

Osztható, és egyértelmű

A pénz történetében különböző fizetőeszközök voltak, ilyen pl. az aranyrögök.
Ha kevesebb szükségleted van, mint amennyit pl. ez az aranyrög ér, akkor azt nem tudtad “felváltani” kisebbre.
Épp ezért fontos, hogy a pénz osztható legyen. A mai modern papír-, és digitális pénzek erre alkalmasak.

Most nézzük meg miért van pénzhiány?

Az, hogy Magyarországon pénzhiány van, annak sok oka van, de most a legfontosabbra nézzünk rá. Mivel a mai pénzhez az előbb leírt funkciói közül az értékközvetítő-, és az értékmegőrző funkcióhoz egy típusú pénzt használunk, és mivel ezeknek a funkcióknak a céljai egymással ellentétes irányt vesznek fel, ezért azt a pénzt, amit te a gazdaság működtetésére használsz, azaz közvevítő funkcióját, mások kivonják parkoltatni a gazdaságból befektetésre, kamat hozamra, mely kamat pénzfedezete nem is létezik, ezért a következő nemkívánt hatások jönnek létre:

• a közvetítő közeg csökken, azaz kevesebb pénz forog a gazdaságban, ahol parkolás helyett közvetítenie kellene
• pénz hiány keletkezik, mivel a pénz egy része parkol, és erre a részre kamatot kell fizetnie a gazdaság szereplőinek, abból a maradékból, amelyből eleve kevesebb van, és a kamat is ki lesz vonva abból a mennyiségből, amire neked van szükséged
  a gazdaság működésében
• ez a rendszer magában hordozza az összeomlást, az előzőekből látszik, hogy a pénzhiány addig nő, amíg nem marad pénz a rendszerben a kamat fizetésére.

Hogyan lehet kimászni ebből a csapdából?

Gyakorlatilag két megoldás létezik:

• Az egyik, hogy újabb pénzt bocsájtasz ki, ezzel azt új pénzt el lehet adni valós vagyontárgyakért. Pont ezt a megoldást használják a bankok, de már ez a megoldás is fenntarthatatlan lett.
• A másik egy tudatos vásárlás, azaz egy zárt gazdasági társaságok, szövetkezetek létrehozása, és azokban történő termelés/vásárlás, egy új tervezett pénzáramlás felépítése, és használata, amit cserekörökkel, és közösség-, ill. helyi pénzekkel lehet megvalósítani. A helyi pénzek jelensége régóta megfigyelhető. Az egyik legsikeresebb gyakorlati megvalósítása a wörgli helyi pénz.

Hogyan működik a helyi pénz?

A hitel pénz

Ez a pénzforma egy hitelígérvényből születik, és ez az ígérvény kerül be a gazdaság szereplői közé. Ezt adja/veszi mindenki az értékek közvetítése által. Pl. Én vállalom, hogy 1 év múlva fizetek ennek a hitelígérvény felmutatójának 10 koronát vagy 10 munkaórát, majd ezzel a hitelígérvénnyel fizetek mindenhol. Ilyen pénzrendszereket tipikusan a barter cégek használnak, avagy másnéven “klíring házak”.

Az utalvány pénz

Az utalvány pénz mögött van egy fedezetként szolgáló érték, amit mindenki értékként fogad el, és ennek az értéknek a terhére bocsájtok ki egy utalványt, amit az utalvány felmutatója bármikor beválthat a fedezetként megjelült értékre.
Példa: van egy aranytömböm, és azt beteszem a bankba, amiért én kapok egy utalványt, és utána azzal fizetek a közösségben.
Ez a mód a legnépszerűbb megoldása a helyi pénzeknek, amit a városvezetők használnak.
A központi költségvetést fedezetként leteszik a helyi bankba,
és ennek terhére bocsájtanak ki utalványokat, mint pl. a Soproni Kékfrank.

A forgási sebesség növelésének előnyei, és gyakorlati megvalósítása

A forgási sebesség egy gazdasági közösségben a jólétet szabályozza.
Minél gyorsabban forog a közvetítő pénzeszköz, annál nagyobb jólétet kaphatnak a pénzeszköz használói, mivel az senkinél sem parkol, hanem folyamatosan közvetíti az értékeket, így azok akár felhalmozhatók, tehát fontos a pénz forgásisebesség gyorsítása.
A gyakorlatban ezt pl. negatív kamattal lehet szabályozni, azaz ha valakinél pl. egy hónapot parkol a pénz, akkor veszítsen az értékéből 1-5%-t. Így mindenki arra lesz kényszerítve a gazdasági közösségen belül, hogy egymással elcserélje a javakat, azaz használja a pénzt, és ne tartogassa.
Ez természetesen mindenkire hatással lesz, így mindenkinek lesz folyamatosan munkája (amennyiben szükségszerű munkát vállal az illető).

A duális megoldás szüksége

A pénz funkcióinak problémáit a jelenlegi gazdaságból kell átalakítani, amit nem egyik napról a másikra kell, nem is lehet, hanem a jelenlegi vásárlásaink egy részét a mostani pénzben kell használni, egy részét pedig az új pénzben. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy kezdetben minden termékárnak két része van, pl. 90% Ft és 10% helyi pénz, pl. Korona. Ha így használjuk, akkor ez az arány idővel megváltozik, és már csak 10% Ft és 90% Korona lesz, majd végül teljesen le lesz cserélve a jelenlegi pénz, és csak 100%-ban helyi pénzzel tudunk fizetni.

Az export-, és import lehetőségei

Minden gazdasági közösségnek előfordulhatnak olyan szükségletei, amit a közösség nem tud előállítani. Ebben az esetben természetesen a közösségnek a közösségen kívülről kell ezt a szükségletet beszereznie, amit nem a helyi pénzben kell megvásárolnia, hanem egy globális pénzben, mint pl. a forint. Egy ilyen közösség forintot úgy tud beszerezni, hogy a közösségi termelésből olyan feleslegeket gyárt le, amit a globális piacon el tud adni más közösségeknek forintért, és azt a forintot tudja a saját szükségleteire költeni.

A kormány és a helyi pénzek

“A magyar kormány és az agrártárca támogatja a soproni kékfrankhoz hasonló kezdeményezéseket – jelentette ki Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a “Helyi pénz a helyi gazdaság erősítésére” című nemzetközi konferencián.”
“Ángyán József a konferencián kijelentette, hogy van létjogosultsága a nemzeti fizetőeszközök mellett működő helyi pénznek, hiszen az nagyban hozzájárul a kistérségek gazdasági megerősödéséhez. Az autonóm helyi gazdaságok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági válság megrázkódtatásainak, a globalizáció káros hatásainak. Ebben pedig kulcsszerepe lehet a helyi pénznek, amely visszatér a fizetőeszköz eredeti szerepéhez, tehát egyenértékes.” A folytatást itt találja meg:kormany.hu

Idézet a Fejér Megyei Hírlap cikkéből, ahol Navracsics Tibor válaszol.
“- Mit szól az olyan ötletekhez, mint amilyen például a helyi pénz bevezetése?
- Támogatom ezeket a megoldásokat, mert úgy gondolom, ezek speciális cafeteria-rendszernek tekinthetőek, olyanoknak, amelyek jó erővel, nagy hatékonysággal tudják bevonni a helyi forrásokat és a helyi vállalkozók számára érvényesülési többletlehetőséget jelentenek. Úgy tudom, Sopronban meglehetősen eredményesen működik a helyi pénz, de több más településről hallom már, hogy előkészítettek hasonlót. Az ilyen megoldás hozzájárul a helyi gazdaság erősítéséhez.”

Forrás :  http://www.penzvilag.info/?s=helyi+p%C3%A9nz