Helyi pénz koncepció / kezdjük kicsiben.

Mi köze a helyi pénznek a fenntarthatósághoz, vagy hogyan lehet egy ilyen eszköz hasznára egy falunak?

A kérdés megválaszolásához először is tisztázni kell, hogy mi a pénz, és mi a helyi pénz fogalma.

A pénz egy olyan eszköz, aminek segítségével egymással árukat, termékeket, alapanyagokat, erőforrásokat, szolgáltatásokat tudunk elcserélni. Csereeszköz. De értéket is tudunk segítségével összehasonlítani. Arról nem is beszélve, hogy önmagában is értéket hordoz, hiszen ha van pénzem, akkor azzal bárhol megvehetem azt, amit pénzért meg lehet venni.

Egy olyan eszköz, aminek segítségével működtetni tudjuk a társadalmunkat. Aminek segítségével lehetőség van a munkamegosztásra. Vagyis lényegében nem más, mint egy információhordozó eszköz.

Ha létrehoztam valamit, vagy rendelkezem valami olyannal, ami másoknak szükséges, akkor ezt a terméket, szolgáltatást oda adhatom más embereknek. Cserében pedig kapok pénzt, vagy olyan valamit, (pénzhelyettesítőt) ami alkalmas arra, hogy ennek birtokában a termékem, szolgáltatásom értékének megfelelő dolgokhoz én is hozzájussak.

A jelenlegi értelemben vett pénz fogalmunk azonban legalább annyira akadályozza a kereskedelmet, mint amennyire segíti azt.
Hiszen ha szétnézünk, találunk elvégzendő feladatot bőséggel, közben a munkanélküliség általánosan elterjedt.
Nem furcsa ez?

Ma a forintot ismerjük lényegében az egyedüli fizető eszközként, melyet a Nemzeti Bank bocsájt ki. De tudjuk, hogy létezhetnek más elszámolási rendszerek pl. a barter, amikor áru cserél árura, vagy a váltó, amelyik lényegében egy fizetési ígérvény. De ilyen lehet a helyi pénz is.

Kevesen tudják, hogy Magyarországon nem csak az államot illeti meg a pénzkibocsájtás joga, hanem az önkormányzatokat is.

A helyi pénz lényege, hogy helyben bocsájtják ki és helyben cirkulál. Alapvető feladata, hogy a helyi cserét, az emberek egymás közti elszámolását megoldja.

Helyi pénz lehet olyan, amit egy település bocsájt ki, és lehet olyan is, amit több szomszédos település is használni tud.

De a helyi pénznek van egy másik nagyon fontos tulajdonsága is. Az, hogy a forgási sebességét a helyi közösség határozhatja meg. Minél gyorsabban forog, annál több termék, szolgáltatás létrejöttét segíti.

Természetesen ma nem lehet leszakadni teljesen a forint használatának a rendszeréről. Da a helyi pénz abban segít, hogy a helyi munkaerő alkalmazásához legyen forrás. A helyi munkaerőt jelentő emberek pedig a munkájukért hozzájuthatnak a helyi termékekhez.

Ha jelenleg nem sok ilyen termék van, és azt gondoljuk, hogy ez az eszköz csak olyan hatással bír, mint a Gazdálkodj Okosan nevű társasjáték játékpénzei, akkor nagyot tévedünk.

A legjobb példa erre az ausztriai Wörgl esete. 1930-ban a nagy gazdasági válság idején ez az 4000 lelkes település bevezetett egy helyi pénzt ( Munkajegynek hívták). Ezt munkajegynek hívták. A rendszer eredménye az lett, hogy 1 év alatt 35%-ról 14%-ra csökkent a munkanélküliség. Az önkormányzat felújította az összes utat és közintézményt, valamint vízvezeték hálózatot.

Persze a helyi pénz csupán azért, mert helyben adták ki, még nem oldja meg a világ összes baját. De ha megfelelő rendszerben hozzák létre, akkor nagyon jó eszköz lehet egy helyi közösség gazdasági erejének a megőrzésében, fejlődésében.

A helyi pénzek akkor tudják a gazdasági érdekeket és a környezeti érdekeket kibékíteni egymással, ha úgynevezett szabadpénz rendszerrel hozzák azokat létre.

A szabadpénz olyan készpénz, amelynek megőrzése, összegyűjtése mindig a veszteség kockázatával jár, és az árukínálatnak megfelelő mennyiségben kerül forgalomba, úgyhogy a vásárlóerejét szilárdan megőrzi.

A jelenlegi tartós pénzzel ellentétben ezt a pénzt magán személyek soha nem tarthatják vissza a forgalomból és bocsáthatják később kedvük szerint újra forgalomba veszteség, vagy a veszteség kockázata nélkül.

Ez a meghatározás első ránézésre igen riasztó is lehet.
Viszont ennek a rendszernek meg van az az előnye, hogy :

Aki akar, az kap munkát

A pénzzel nem lehet spekulálni

Felértékelődnek a minőségi tartós termékek.

Ezért egy idő után az emberek már nem a nagyobb házra, autóra hajtanak, hanem lesz idő és igény a művészetekre, oktatásra, kultúrára. Úgy hogy közben a társadalom nem szegényedik.

A pénznek, a helyi szabadpénznek így az a szerepe, hogy a társadalmat átalakítja. Felértékeli a természeti kincseket, de nem a felhasználásukat, hanem a megőrzésüket díjazza.

Ezzel szemben a mai „stabil” pénz következményeit jól látjuk: A pénz utáni keserves hajsza teljesen lerabolja a természetet és vele együtt az embert is.

A helyi pénzek bevezetésével alkalmunk adódhatna egy másféle társadalom felépítésére.

Kezdjük kicsiben, a jelenlegi pénzrendszer megőrzése mellett. Így ezen keresztül biztonságos formában megtanulhatunk jól bánni mindazzal az örökséggel, amit apáinktól kaptunk és unokáinknak kell átadni.
  Helyi pénzröl ebben a Blogban további írások .

Helyi pénzrendszerek előnyei és globális helyzete

A helyi pénzrendszer előnyei

Ha egy közösségnek saját pénze van, megteremtheti a teljes foglalkoztatást mindazon emberek számára, akik akarnak dolgozni és van valamilyen szaktudásuk: ez lehet bármi, amire a helyi közösségen belül kereslet van.
Többé már nem fordulhat elő az az eset, hogy bizonyos munkák elvégzésére lenne ugyan igény, és lennének emberek is, akik szívesen elvégeznék ezeket a munkákat, de mégsem dolgozhatnak, mert nincs pénz. 
Szemben a szokványos pénzzel, amely általában elhagyja a helyi közösséget, hogy a lehető legolcsóbb munkát vagy árut  vegye meg, a  helyi pénz szükségképpen helyben marad, helyben forog.  A saját pénzzel rendelkező közösség képes olyan átgondolt és a közösségnek megfelelő fejlődési irányokat kialakítani és fenntartani, amelyeket a külső események csak minimális mértékben zavarhatnak meg.

 Magyarországi helyi pénzek 

1. Kékfrank


A világon 110 millió ember használ helyi pénzt. Egyik közülük, a jogi értelemben utalványként működő Kékfrank, melynek kibocsátója a Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet (Ha-Mi) Elnöke Perkovátz Tamás.

A gazdaság is a kultúra része. A kékfrank a helyi gazdaságélénkítés eszköze akar lenni. A „helyi” alatt Sopront és természetes vonzáskörzetét kell érteni, valamint Ausztria egykor magyar területét is. Nyugati szomszédainknál egyelőre 5 helyen lehet fizetni kékfrankkal, elsősorban a borairól ismert Weninger család vállalkozásainak a jóvoltából. Magyarországon viszont már több mint 350 elfogadóhelyet tartanak számon.

Köztük található az üzemanyagok, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozó cégek is. Városi benzinkútjuk shopjában főként olyan áruk találhatók, amelyeket a kékfrankot jegyző szövetkezeti tagoktól szereztek be. A kékfrankot a soproniság egyik jelképének tartják. Nem véletlen, hogy a kékfrankot használók között igen kevés a városba betelepült ember, sokkal inkább a tősgyökeres soproni polgárok jegyzik. Ők ott ebédelnek, ahol lehet kékfrankkal fizetni, ilyen fodrászüzletekben vágatják le a hajukat, kékfrankért vesznek szemüveget az optikusnál vagy tömetik be a fogukat a rendelőben.

A helyi pénz összeköti a térség kékfrankot használó gazdasági szereplőit. Ezt követően pedig tanárosan elmagyarázza, mi is különbözteti meg a helyi pénzt az ország hivatalosan használt pénznemétől.

Az ország pénzét az állam bocsátja ki, s törvény garantálja, hogy az ország területén kötelező azt elfogadni. A magánszemélyek viszont pénzhelyettesítő utalványokat is felhasználhatnak csereszközként. A magyar törvények azonban előírják, hogy ehhez rendelkezni kell egy zárt közösséggel, amelynek a tagjai az egymás közötti elszámolásban alkalmazhatják a helyi pénzt. A kékfrank esetében ez a Ha-Mi.
A rendszert működtető szövetkezet csak tagjainak és partnereinek adhat kékfrankot, azonban a partner már idegeneknek is felajánlhatja, ha ők elfogadják tőle. Tehát bedobhatja például a templom perselyébe is...

Több magyarországi városból is kérték már a soproni helyi fizetőeszközt, a kékfrankot bevezető, épp a rábaközi tallér megteremtésén fáradozó HA-MI-Összefogunk Európai Szövetkezet támogatását saját helyi pénzhelyettesítő megalkotásához. Helyi megkeresések nyomán mostanában Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen is konzultál saját pénzek létrehozásának témájában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben konkurenciát az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, a rábaközi tallér, vagy az esetleg később kibocsátásra kerülő ilyen típusú helyi pénzek.

 2. Suska
 Másik Magyarországon használatos közösségi pénz a Suska.

A Suska egy infláció- és kamatmentes csereeszköz mértékegysége. Egy olyan csereeszköz, ahol 1 óra átlagos munkavégzés 60 suskát ér. Ettől a cserében résztvevők eltérhetnek. A csere létrejötte mindig a két fél szabad megegyezésén alapszik.
A suska használata egy kiváló eszköz, a tudatosság fejlesztésére, az egyéni felelősség felvállalására, valamint korlátlan teremtői képességünk kibontakoztatására.

A Suska forrása a használója. Ha szükségem van rá, megteremtem. Fedezetem pedig a saját munka. Nincsen központi könyvelés, nincs központi elszámolás.
A „csere-bere kör” egy olyan kör, ahol termékeinket és szolgáltatásainkat tudjuk elcserélni egymással.
Alapfilozófia:
·    A csere alapja a BIZALOM, bízunk magunkban és bízunk egymásban.
·    A Suska kör célja egy olyan fizetőeszköz használata, amely forog a tagok között, ezzel serkenti a kreativitást és bátorítja új képességek kifejlesztését.
·    Elismeri az egyén és a közösség értékteremtő képességét.
·    Olyan tevékenységek végzésére sarkall, amely örömet nyújt a végzőjének és általa a felhasználójának is.
·    Bőséget teremt a helyi közösségen belül, de lehetőséget ad más közösség tagjaival való cserére is.
·    Támogatja a helyi termelés fellendülését és ösztönzi a személyes kapcsolatok kialakulását.

 Helyi pénzek globális helyzete

Mivel nem lehet az összes szervezetet számon tartani, néhány megfigyelõ úgy becsüli, hogy kb. 3000 működõ közösség létezik ma a világon, ebbõl több mint 400 Angliában, több száz Ausztráliában és Új-Zélandon. 




Számuk Kanadában, Európában és az Egyesült Államokban is jelentős, és található néhány Mexikóban, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Bizonyos rendszerekben a résztvevők száma nem éri el a százat, miközben akad olyan is, amely több ezer tagot számlál. Néhányat innovatív személyek indítottak be válaszul a környezetükben jelentkező elbocsátásokra és pénzhiányra, másokat pedig nonprofit szervezetek vagy közösség fejlesztési tanácsadók kezdeményeztek, akik egy speciális gazdasági terület javítására törekedtek.

Bár néhány országban tiltott a helyi pénz létrehozatala, számos más nemzet, beleértve az Egyesült Államokat, Kanadát és Európa többségét, engedélyezi ezeket a rendszereket.
Hamisításnak csak az minősül, ha olyan pénzt nyomtatsz, amely hasonlít a hivatalos pénzre. Ellenben teljesen legális saját pénz kibocsátása, ha az egyáltalán nem hasonlít a hivatalos pénzre. Ez a szabály elősegíti a helyi pénzek különböző fantáziadús megjelenéseit. Például egy vidéki massachusetts-i rendszerben sajátos bankjegyet nyomtattak ki: egy káposztafejet az alábbi szavakkal: “hiszünk a farmokban”.

 Noha sok közösségi pénzrendszer használja a kereskedelem illetve a csere szót a nevében vagy tevékenységének leírásakor, valójában nem közvetlen barter formában (elcserélem a lovamat a tehenedre; vagy egy hét a nyaralómban cserébe egy hét a jachtodon) mûködnek.

Azok a helyi valuták, amelyeket kinyomtatnak, és papírpénzként szétosztanak, ugyanúgy funkcionálnak, mint a hagyományos pénz. Sőt, ha kereskedelmi céllal hozták létre, használatuk után még adózni is kell.





Európai példa: Urstromtaler
Németországban, a hajdani NDK területén fekvő Magdeburgban forgalomban van egy helyi fizetőeszköz, az Urstromtaler, amelyet csak a városban és közvetlen környékén használnak.

Az első látásra a Monopoly-cédulákra hasonlító (ennek ellenére jó minőségű) pénzt több mint 200 vállalkozás - pékség, élelmiszerbolt, ékszerüzlet, étterem, mozi - fogadja el, sőt ha a vásárló óhajtja, a visszajárót (is) abban kapja. Egyébként pedig a városközpontban lévő kibocsátó irodában juthat hozzá, az eurót 1:1-es árfolyamon váltva be.

Az Urstromtaler lényeges tulajdonsága, hogy a bankók bizonyos időközönként folyamatosan veszítenek értékükből, ha nem használják őket (ezt bélyegek felragasztásával ellenőrzik).
Ez arra ösztönzi a használókat, hogy felhalmozás helyett költsék pénzt...

Dr. Drábik János:Regionális és elektronikus pénz Magyarországon

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án adta ki a 18-i 2000/46/EK jelű irányelvét, amelyben rendelkezik az elektronikus pénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, e tevékenység folytatásáról és körültekintő felügyeletéről. Az említett irányelvet a Magyar Országgyűlés a 2004. évi XXXV. törvénnyel beiktatta a magyar jogrendszerbe. Az említett törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről szól. A törvény leszögezi, hogy az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel látta szükségesnek a törvény elfogadását.

Különböző adatok vannak forgalomban arról, hogy pontosan milyen nagyságot ér el az az összeg, amit Magyarországnak az Európai Unió számára át kell engedni. Pavics Lázár pénzügyi szakértő adatai alapján az évi egy összegben történő befizetés, valamint az átengedett vám- és áfabevételek 1440 milliárd forintot tesznek ki. Ez az az összeg, amit Magyarország évente fizet az Európai Uniónak tagsága fejében.

Dr. Halász József 2006. szeptember 3-án közzétett írásában azt állítja, hogy Magyarország évente 4046 milliárd forintot enged át az Európai Uniónak. Az 1989-től 2004-ig terjedő időszakban pedig 8866 milliárd forintot engedtünk át Brüsszelnek a magyar Külügyminisztérium, az MNB és a KSH adatai szerint a vámok leépítésével, az úthasználati díj elengedésével és más vonatkozásokban a viszonosság mellőzésével.

Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. azzal számol, hogy 2007és 2014 között mintegy 8 ezer milliárd forint "támogatás" hívható le megfelelő pályázatokkal. Ezeknek az összegeknek a felét - s ezt a szakértők többsége se vitatja - Magyarország fizeti be az Európai Uniónak, azaz olyan pénzek visszaszármaztatásáról van szó, amelyeknek legalább a felét Magyarország már előre átadta az Európai Uniónak.

Mit tegyenek az önkormányzatok?

Az ide érkező lehívható pénzeket sikeres pályázatok nyomán az önkormányzatok is megszerezhetik maguknak a helyi gazdaságok fejlesztésére. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv 2. a központi régiónak, azaz Budapestnek adná a lehívható EU-s pénzeknek a nagyobbik felét. Ebből következik, hogy Magyarország hét másik régiója kevesebbet kap, mint a központi.

Az lenne az előnyös, ha az említett lehívható euró-milliárdok központi fedezeti alapba kerülnének és ugyanilyen mennyiségben elektronikus pénzt - e-forintot - bocsátana ki az állam. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az állam 100 %-os tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Bank bocsátotta ki a forgalomban lévő hivatalos pénzt, a normál forintot. Most azonban az MNB a különböző nemzetközi pénzügyi szervezeteknek küldött jelentéseiben már leírja, hogy átállt a passzív oldali pénzszabályozásra.

Mit jelent az aktív oldali és mit a passzív oldali pénzszabályozás? Az aktív pénzkibocsátás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank a magyar állam monetáris felségjoga alapján, azaz az állami szuverenitás jogán, maga bocsátja ki a pénzt. Ez a pénz nem hitelpénz és nem is kell rá kamatot fizetni. Ez a valódi magyar fizetőeszköz, a normál forint.

A passzív oldali pénzszabályozás azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank most már csak várja, hogy távolról, azaz külföldről mennyi deviza érkezik az országba befektetés, hitel, vagy spekuláció révén. Ezt a pénzt a Nemzeti Bank csak befogadja. Mindössze annyit tesz, hogy a devizát denominálja forintra és a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel - kamatszabályozással, kötvények kibocsátásával, sterilizációs műveletekkel, a tartalékráta megállapításával - igyekszik meghatározni a forgalomban lévő pénz mennyiségét, elsősorban a denominált, azaz magyarosított forintot. A denominált forint nem normál magyar fizetőeszköz többé, hanem külföldről ideérkezett deviza, hitelpénz, amiért kamatot kell fizetni. Ez tehát csak magyarosított külföldi deviza, kvázi-forint. Az az óriási különbség a két forint között, hogy az egyik hazai kibocsátású és gyakorlatilag ingyen van, a másik viszont külföldi hitelpénz és tetemes kamatot kell utána fizetni.

További különbség az, hogy többé már nem a Nemzeti Bank határozza meg: mennyi pénz, azaz közvetítő közeg áll a termelő gazdaság rendelkezésére, hogy az működni tudjon, hanem ezt most már a külföldi beruházó bankok, befektető alapok, nemzetközi pénzintézetek, vagyis a nemzetközi pénzügyi közösség határozza meg. Röviden a pénzvilág dönt arról, hogy mennyi pénzt akar beküldeni Magyarországra, hogy a magyar gazdaság működhessen. A passzív oldali pénzszabályozással Magyarország lemondott a saját pénzéről és a termelő gazdaságot kiszolgáló pénzmennyiség szabályozásáról.

Áttörhető-e a pénzvilág diktátuma?

Igen, áttörhető, mert a jelenlegitől eltérő módon is lehet pénzt forgalomba hozni, és lehetővé tenni, hogy azt a magyar gazdaság szereplői az egymás közötti kapcsolataik kiszolgálására használják. Ehhez maga az Európai Unió segítette hozzá a magyar gazdaság szereplőit, elsősorban a vállalkozókat, amikor megalkotta azt az irányelvet, amely biztosítja a megfelelő elektronikus elszámolási technikát az emberek, a gazdasági élet alanyai között létrejött elszámolási kapcsolatokra.

Valamennyi önkormányzat, minden régió létrehozhat elektronikus pénzt, azaz az ellenőrzése alatt álló, a saját igényeit kiszolgáló helyi fizetőeszközt. Ahhoz, hogy ez az elektronikus pénz jól funkcionálhasson, biztosítani kell, hogy akadálytalanul át lehessen váltani a hivatalos pénzre. Egy pénznem iránti bizalom azon múlik, hogy simán átváltható-e más fizetőeszközre. Az akadálytalan átváltást biztosítja, ha annyi elektronikus pénzt bocsátunk ki (önkormányzati, regionális vagy országos szinten), amennyi normál pénz a rendelkezésre áll. Az EU-s irányelvek szerint, ha csak helyileg használják az elektronikus pénzt, akkor nincs is szükség arra, hogy normál pénzből 100 % fedezet álljon a rendelkezésre. Ez a normál pénz fedezet akár 5 vagy 10 % is lehet.

Az említett magyar törvény azonban sokkal szigorúbb, mert előírja, hogy a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetének Magyarországon 100%-osan meg kell lennie normál pénzben. Ha számításba vesszük a Brüsszelből lehívható euró-milliókat, akkor ezeket a milliókat a kibocsátandó elektronikus pénz fedezetére célszerű használni. Ebben az esetben a fedezeti célra letett euró kamatozik. A kibocsátott elektronikus pénz pedig forgalomban van és teljesíti a gazdasági közvetítő közeg minden funkcióját.

Hogyan nézne ez ki országos szinten?

A magyar kormány erre illetékes szerve, mondjuk az Államadósság Kezelő Központ, az ÁKK átveszi az önkormányzatoktól az Európai Unióból beérkező pénzt, és kamatot fizet érte. Ezt a kamatot az önkormányzat kapja, nem pedig valamilyen külföldi hitelező. Ezért a kamat is Magyarországon marad, és a magyar társadalom igényeire fordítható. Az önkormányzat azonban a forgalomba hozható pénzhez is hozzájut, mert a beérkezett euró mennyiségének megfelelő nagyságú elektronikus helyi pénzt hoz forgalomba. Az adott önkormányzat területén ezt használják saját céljaikra. Itt elsősorban a helyi gazdálkodási folyamatok közvetítéséről van szó, a helyi termelés és fogyasztás cserefolyamatainak a lebonyolításáról.

Ezáltal többlet fizetőeszköz kerül be a gazdaságba. Ma az a helyzet, hogy miközben a bankrendszer, a befektetési alapok - megfelelő fedezettel és jövedelmezőséggel - nem tudják megfelelően elhelyezni fölösleges pénzeiket, addig a termelőgazdaság, ahol az értékelőállítás folyik, fuldoklik a pénzhiánytól. Van elegendő mennyiségű nyersanyag, munkaerő és elvégzendő munka. E három tényező összekapcsolásához szükséges közvetítő közeg, a pénz, azonban nem áll kellő mennyiségben és olcsón rendelkezésre. Az elektronikus pénzzel olyan mennyiségű többlet-fizetőeszköz kerül be a gazdaságba, amely az egész gazdasági életet fellendítheti, munkahelyek tíz- és százezreit hozhatja létre, és a segélyezett munkanélküliek százezrei ismét adófizető polgárok lehetnének.

Magyarországra már bevezették az eurót

Az, hogy mi az euró bevezetésének dátuma, értelmetlen kérdés. Az eurót ugyanis már évek óta bevezették Magyarországon. Itt legfeljebb a névleges forint, azaz a denominált devizaként működő félfüggetlen, magyarosított külföldi pénz feladásának dátuma van még hátra. Jelenleg az euróval együtt annak denominált változata, a névleges-forint is jelen van. Az új helyzetben már nem lesz forgalomban denominált forint, és egyedül az euró marad a hivatalos fizetőeszköz. Amikor már csak euró lesz forgalomban, akkor veszi kezdetét a magyar gazdaságban az euró diktatúrája.

Ma jobb a helyzet, mert három pénz között választhatnak azok, akiknek a gazdasági tevékenységéhez pénznek nevezett gazdasági közvetítő közegre van szükségük. Az egyik lehetőség az euró (vagy más deviza, például dollár), a másik lehetőség a külföldi deviza denominált magyar változata, a névleges-forint és a harmadik pénz, aminek a felhasználására most már minden törvényes háttér megvan (Európai Uniós és magyar), a regionálisan kibocsátott és felhasznált elektronikus-pénz.

Amikor az MNB diszkréten arról tájékoztatja a külföldi pénzügyi szervezeteket, a pénzvilág irányító intézményeit, hogy ő már csak passzív pénzszabályozást végez, ezzel azt közli velük: "Tiétek Magyarország, úgy működtetitek gazdaságát, ahogy akarjátok, mert tőletek függ, hogy mennyi eurót vezettek rá gazdaságára". Ha viszont az egyes önkormányzatok, és területi régiók, továbbá az Európai Unió régiójaként Magyarország egésze vállalja elektronikus helyi pénz kibocsátását, akkor ezzel nagyfokú pénzügyi önállósághoz juthat. Az illető régió vagy önkormányzat vezetése saját szükségletei szerint dönti el, hogy mennyi helyi pénz legyen forgalomban.

Mire lehet használni a helyi pénzt? Helyi pénzből meg lehet építeni az utakat, a gátakat, a belvíz elvezető csatornákat, a települések szennyvíz csatornáit, ivóvízellátását, továbbá parkokat lehet kialakítani, lakásokat és családi házakat építeni. Egy-egy nagyobb régióban minden szükséges anyag, munkaerő és tudás biztosítható e munkafeladatok elvégzéséhez. Csak azt kell normál pénzből beszerezni, esetleg külföldről behozni, amihez mégis különleges technológia, gép vagy tudás kell. Ebből is látszik milyen pazarlást jelent külföldről idehozott hitelpénzből építeni az utakat, és ppp-rendszerben (public-private-partnership-ben, magán-köz-társulás-ban) finanszírozni nagyberuházásokat.

Szüksége van-e Magyarországnak a forint teljes feladására?

Nincs szüksége rá. Sőt kifejezetten hátrányos a magyarok számára. Az euró jelenleg is törvényes fizetőeszköz Magyarországon, bevezetésének előnyei és hátrányai részben már érvényesülnek a gyakorlatban. Az euró, mint uniós valuta, bevezetése nem pénzügyi és gazdasági, hanem politikai kérdés. A közös európai valuta pénzügyileg testesíti meg az Európai Uniót, mint nemzetek feletti birodalmat. E nemzetek feletti struktúrának az egyik kohéziós eszköze, amely a különböző nagy hagyományú nemzetállamok homogenizálódását segíti elő. Amikor egy ilyen közös birodalmi pénz van forgalomban, az törvényszerűen a birodalom centrumaiban koncentrálódik, miközben a perifériákból kiáramlik a pénz. Magyarország az Európai Unió perifériájához tartozik. Ezért innen jelenleg is óriási mennyiségben áramlik a pénz a birodalom centrumaiba, évente 5-6 milliárd euró.

A forint teljes és végleges feladása, és az euró kizárólagossá tétele csökkentené Magyarország pénzügyi és gazdasági mozgásterét. Az euró kizárólagossá tétele a ma még rendelkezésre álló lehetőségekről való lemondást jelenti. Gazdasági és pénzügyi értelemben az jelenti a nagyobb szabadságot, ha minél nagyobb mennyiségben, minél többféle pénzt használhatunk a termelőgazdaság, az értékelőállító tevékenység közvetítésére. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy tovább korlátozza pénzügyi és gazdasági önrendelkezését, és tovább csökkentse gazdasági szabadságát. Ezért az Magyarország érdeke, hogy soha ne mondjon le a forintról. Ugyanakkor használja ki az eurót arra, hogy mint Európai Uniós pénz, a Magyarországon különböző szinteken forgalomban lévő önkormányzati, regionális és országos elektronikus pénznek a fedezetéül szolgáljon.

2007
Dr. Drábik János: Az emberközpontú világrend
15. fejezet

DR. DRÁBIK JÁNOS VÁLOGATOT ÍRÁSAI / LINK 

Drábik János honlapja 

ÉrMeHáló (www.ermehalo.hu), a több száz keresztény üzletembert tömörítő hálózat.

Tíz éves az ÉrMeHáló (www.ermehalo.hu), a több száz keresztény üzletembert tömörítő hálózat. A szervezet életéről, tevékenységéről, a bizalomról és annak hiányáról, valamint kereszténység és kapitalizmus kapcsolatáról Salzmann Zoltán, az ÉrMe ügyvezetője beszélt a múlt évben a Magyar Kurírnak.

– Az üzlet több, mint profit – hirdeti az ÉrMe Hálózat jelmondata. Mi még?
– Azt gondoljuk, még nagyon sok minden. Számunkra az üzlet a profiton túl többek között kapcsolatot és közösséget is jelent, az ügyfelekkel, az együttműködő partnerekkel, a munkatársakkal. Az üzlet a teremtett világ iránti felelősségünkkel is több, mint a profit. Meglátásunk szerint ezen túl, az üzlethez az érzelmek is hozzátartoznak, hiszen könnyebb csinálni valamit, amit szeret is az ember. Nem utolsósorban pedig számunkra az üzletnek van spirituális tartalma is, hiszen tapasztalataink szerint a transzcendensre vonatkozó gondolataink is befolyásolják az üzleti tevékenységünket.

– Miért jött létre az ÉrMe Klub?
– Barátaimmal, akikkel már döntéshozói helyzetben voltunk, úgy láttuk, hogy hihetetlen sok időt, energiát emészt fel a különböző feladatok elvégzésére alkalmas megbízható partnerek, alvállalkozók kiválasztása. Ezért arra gondoltunk, hogy szükség volna egy olyan hálózatra, amihez ilyen kérdésekben fordulni lehet, mert abban olyanok vesznek részt, akiket már üzletileg is ismerünk, esetleg ugyanolyan értékrendet is vall, mint mi – azaz könnyebb a közös alapok megtalálása és a megegyezés. Az üzleti könnyebbség mellett azonban a barátivá váló emberi kapcsolatok és a közösség megtartó ereje is nagy szerepet játszott abban, hogy az eredeti klub mára hálózattá nőtte ki magát: hatan indultunk, ma több százan kapcsolódnak hozzánk.

– Vannak keresztény üzletemberek az országban?
– Sokkal többen, mint gondolnánk. Az októberi üzleti találkozóra például eddig jóval több nem ÉrMés vállalkozó jelentkezett, mint régi hálózati tag. Ma már érezzük, hogy sokan vagyunk, és ezért jutottunk oda, hogy föltesszük a kezünket, és hírt adunk magunkról. Ezért is szervezzük meg október 14-én az első, keresztény üzletembereknek szóló találkozót, hogy azok is eljöhessenek, akiket mi nem érünk el a saját csatornáinkon, de szívesen megismernék az ÉrMe Hálózatot.

– A keresztény üzletemberek, illetve a tagok iránti bizalom a gyakorlatban is igazolódik?
– Bevallom: nem minden esetben. Vannak, akikben csalódnunk kellett, hiszen attól, hogy valaki csatlakozik hozzánk, nem biztos, hogy megbízható, tisztességes üzletember. Az ilyenek azonban anélkül kikopnak, hogy el kellene őket küldeni, mivel nem érzik itt jól magukat. Ugyanígy kikoptak a kirakatkresztények is. Viszont a maradók között a bizalom hatványozottan visszaigazolódik. Ennek egyik megjelenési formája a 2009 januárjában bevezetett ÉrMe Bankó, amely a közösségen belüli kedvezményadási és -elfogadási rendszer alapja. Ebbe a körbe azonban csak olyan cégeket veszünk be, akikről már tapasztalatból tudjuk, hogy megbízhatóak, tisztességesek és értékorientáltak.

– Az üzleti etika betartásához nem kell kereszténynek lenni. Vagy igen?
– Nem, ezt mi is látjuk. Nekünk is nagyon jó üzleti kapcsolataink vannak olyan cégekkel, akiknek nincs közük a kereszténységhez, csak tisztességesek és becsületesek. Azonban azt látjuk, hogy keresztényként mintha könnyebb lenne elfogadni az üzleti etika szabályait, nemcsak az üzlet, a pénzcsinálás érdekében, hanem magából fakadóan is.


– Összeegyeztethető-e egyáltalán a kereszténység és az üzlet, vagy ha úgy tetszik, a kapitalizmus?
– A példa azt mutatja, hogy valamiképpen biztosan, hiszen magukat kereszténynek tartó üzletemberek részt vesznek a kapitalizmus „építésében”. Ugyanakkor nyilvánvalóan van feszültség a kettő között. A kereszténység alapvetően a túlvilágra, az örök életre irányul és önkorlátozást hirdet, a kapitalizmus pedig egy evilági jelenség, amely korlátozásnélküliségre törekszik. Az üzleti tevékenység ugyanakkor talentumaink kibontakoztatását is szolgálhatja, illetve felelősségvállalásra is taníthat. Az ÉrMének már magában az is hozadéka, hogy ilyen kérdésekről őszintén, a megítélés kockázata nélkül lehet beszélgetni. Azt nem gondoljuk, hogy jó keresztényi felfogást követ, aki bármi módon pénzt csinál, aztán azt úgymond keresztényi módra költi el, például jótékonykodik. A cél nem szentesíti az eszközt. Hiteles keresztényként „pénzt csinálni” viszont úgy tűnik, nehezebb, mint belső korlátok nélkül. De azt senki sem mondta, vagy ígérte, hogy kereszténynek lenni könnyű. Ilyen a világ, ebben kell helytállni.

– Az ÉrMe tagjai mivel foglalkoznak?
– Nagyon széles a tevékenységi kör. Azt tudom, hogy atomerőmű, hadigyár, drog és masszázsszalon nincs benne, de ezeken kívül nagyon sok minden van. Vannak céges, illetve magántagjaink. Az évek során megbízhatónak ítélt ötvennél több céges tag tevékenységéről a www.ermehalo.hu oldalon lehet információt szerezni. Ezen túl inkább kis- és közepes vállalkozások vannak köztünk, amelyek egyenként öt-húsz családnak adnak megélhetést. Nagy cégeknek inkább az alkalmazottai, képviselői lépnek be hozzánk, magánemberként.

– Mi történik egy klubesten?– A klubest alapvetően a személyes találkozás helye, ahol mindenki azt hozhatja elő, ami számára éppen a legfontosabb. Vacsora után kerül sor a bemutatkozásokra és a közös ügyek megbeszélésére. Utána meghallgatunk egy előadást, majd azt megbeszéljük, értékeljük vagy csak hagyjuk, hogy tovább munkáljon bennünk.

– A szervezet jótékonykodik is. Fontos a tagok számára a társadalmi felelősségvállalás?
– Decemberben jótékonysági árverést tartunk, ahol a klubtagok és pályázók által hozott ajándékokat árverezzük el. A jótékonyságtól azonban meglátásunk szerint elválik a társadalmi felelősség, ami még talán fontosabb is. Ehhez tartozik az a pályázat, amelynek keretében a jövő keresztény vezetőit igyekszünk támogatni azzal, hogy segítjük a hazai és külföldi képzéseken való részvételüket, kapcsolatépítésüket. Az Értékegyeztető Fórumon társadalmi kérdéseket beszélünk meg azokkal, akik érdeklődnek, itt mi csupán a keretet biztosítjuk a véleménycseréhez. Legközelebb ilyen október 27-én lesz, amikor azt vitatjuk majd meg, hogy ma mi az állam, és mit várunk az államtól.

– Mekkora az ÉrMe „súlya”?
– Kérdés, hogy miben mérjük a „súlyt”. A Közjó és Kapitalizmus Intézet egy felmérés készítésekor azt jelezte, hogy kiterjedtségünk, szervezettségünk egy megyei kereskedelmi kamarával mérhető össze. De hogy mekkora a súlya – nem is az ÉrMének, hanem a magyar, keresztény üzleti életnek –, az többek között kiderül majd az október 14-i üzleti találkozón, és az azt követő találkozók során. Az nem cél, hogy mindenáron nagyobbak legyünk. Amiben hiszünk, azt szeretnénk megmutatni másoknak is.
Szilvay Gergely/Magyar Kurír

 

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

ÉrMe BANKÓ / kedvezményre jogosító eszköz (voucher).

ÉrMe BANKÓ

2009. januárjában az ÉrMe megalapításának 10. évében, az ÉrMe Üzleti Hálózata egyelőre papír alapon bevezette az ÉrMe bankó-t mint a Hálózat üzleti forgalmát serkenteni hivatott egyik eszközt. A bankó bevezetésének nem titkolt hosszabb távú célja egy olyan közösségi szintű gazdaságélénkítő eszköz kialakítása, mely elősegíti az ÉrMe Üzleti Hálózat tagjainak üzleti sikerét.

Fontos leszögezni, hogy a bankó jelenlegi formájában nem pénz, hanem egy meghatározott körben igénybe vehető kedvezményre jogosító eszköz (voucher). Egy 10-es címletű bankó felhasználható 10 € értékben, 10 %-ot meg nem haladó kedvezmény igénybevételére, a hálózati Partnerek termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor.

A bankó elfogadó cégek – ÉrMe Partnerek - üzleti TISZTESSÉGÉT és ÉRTÉKORIENTÁLTSÁGÁT, valamint termékeik és szolgáltatásaik MEGBÍZHATÓSÁGÁT az Üzleti Hálózat vezetése az elmúlt majd 10 év gyakorlati tapasztalatai alapján igazolja, melyről a bankó elfogadó nyilatkozatot is kap. A nyilatkozat kiadható és visszavonható, általában egy naptári évre érvényes.

Működése

A bankó működésének lényege, hogy a bankót elfogadó cég a bankó ellenében kedvezményt biztosít termékei és szolgáltatásai megvásárlásakor. Az így elfogadott bankó mértékében a cég maga is kedvezményre jogosult a hálózat termékei és szolgáltatásai igénybevételekor.
Azaz a bankó ellenében adott kedvezmény, nem elveszett, hanem elhalasztott árbevétel. A bankó elfogadó, a maga által adott kedvezményt akkor tudja realizálni, amikor maga is felhasználja a birtokában levő bankókat.

Megszerzése

ÉrMe bankóhoz az érdeklődők a következő csatornákon juthatnak:

• A Partnerek a regisztrációs díjjal arányos mennyiségű bankót kapnak

• Az ÉrMe Üzleti Hálózat anyagi támogatói támogatásukkal arányos mennyiségű ÉrMe bankó-t kapnak

• Az ÉrMe Üzleti Hálózat fejlődése és növekedése érdekében önkéntesen tevékenykedők, átlagon felüli teljesítményük elismeréseként szintén ÉrMe bankóhoz juthatnak

• Az ÉrMe Üzleti Hálózat és Partnerei marketingtevékenységük során, külsősök számára is adhatnak ÉrMe bankót

• A bankó megvásárolható annak tulajdonosaitól (Pl. Partnerek, ugyanakkor az ÉrMe szervezetei bankó értékesítéssel nem foglalkoznak.) 

Üzleti kedvezmények

Az ÉrMe Üzleti Hálózaton belül a Hálózat tagjai saját belátásuk szerint adnak kedvezményeket és egyszeri, vagy folyamatos könnyítéseket egymásnak és egymás ügyfeleinek, ismerőseinek. A Hálózatban intézményes formában igénybe vehető kedvezmények alapvetően az ÉrMe BANKÓ használatára épülnek. Azaz intézményes üzleti kedvezményeket alapvetően az ÉrMe BANKÓ tulajdonosai és birtokosai tudnak igénybe venni a bankót elfogadó cégek részéről.

Az ÉrMe BANKÓT elfogadó, az ÉrMe Üzleti Hálózat vezetése által TISZTESSÉGESNEK, MEGBÍZHATÓNAK és ÉRTÉKORIENTÁLTNAK ítélt cégek listája, szolgáltatásaik és elérhetőségük az alábbi linken tekinthetők meg.

Csatlakozás

ÉrMe Bankó Elfogadó Partnerré az válhat, aki rendelkezik a Hálózat üzleti referenciájával, legalább egy Partner ajánlásával és ezek alapján bizalmat kap az ÉrMe Üzleti Hálózat vezetőitől. További feltétele az ÉrMe Partnerré válásnak, az éves regisztrációs díj befizetése, mely a Hálózat fejlesztésének és kommunikációjának költségeihez járul hozzá. A regisztrációs díjat a partner számla ellenében fizeti be az ÉrtékTeremtő Üzlet és Vállalkozásfejlesztő Kft. részére. 

Az érdeklődők csatlakozási szándékukat a banko@ermehalo.hu címen jelezhetik.

Az alábbi oldalakon az ÉrMe Üzleti Hálózattal kapcsolatos olyan friss és korábbi hírek, információk találhatók melyek könnyebbé teszik a szervezet megismerését a honlap látogatói számára. Minthogy a szervezet nem titkos társaságként működik, sem alapdokumentumai, sem céljai, sem története nem titkos.
Mindazokat, akikben az alábbi információk érdeklődést keltenek, szívesen látjuk az ÉrMe nyílt rendezvényeire (lásd programok), hogy a személyes kapcsolatfelvétel és megismerkedés után a tapasztalatok alapján maguk dönthessenek arról, hogy az ÉrMe Üzleti Hálózatban milyen mértékig és milyen aktívan  kívánnak részt venni.
A Hálózati Tagság alapvetően nem bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférési jog, (bár részben az is) hanem egy lehetőség, mellyel a tagok a rendelkezésükre álló keretek között saját belátásuk, szükségleteik és életállapotuk szerint élhetnek.

Globális falu/ Mítosz és valóság

Globális falu . – biztos hallották ezt a kifejezést, főleg olyan helyzetekben, amikor valaki azt próbálja sugallni nekünk, magyaroknak, hogy ma már mennyire „egységes” a világ.

 Hogy napról napra tűnnek el a különbségek, hogy lassan ugyanolyan lesz az élet mindenhol a Földgolyón. Ugyanazokat a tévéműsorokat nézzük, ugyanazokért a sztárokért rajongunk, ugyanolyan telefonokat szeretnénk, ugyanolyan törvényeket, szabályokat, autót, életet… Sorolhatnám hosszasan

 El is hisszük ezt szerintem sokan, mert Magyarországon ilyesmiket hallva mi mindig Európa és a Nyugat felé tekintünk. Pedig ez hiba, de legalábbis téve­dés. Valójában egyáltalán nem létezik az úgynevezett globális falu. Ha a Föld hétmilliárdos lakosságát egyet­len százfős faluba sűrítenénk, akkor ugyanis abban közel sem lenne egység. Ott szerintem mi, állandóan panaszkodó magyarok, svájcifrank-hitelestül, uniós átlag alatti fizetésestül aligha szeretnénk lakni. Kezdjük mindjárt azzal, hogy csak tíz embernek lenne számítógépe a százból.

 A falu fele analfabéta lenne, és csak 25-nek lenne hűtőszekrénye, abban elég élelme és közben minden évszaknak megfelelő ruha a szekrényében. A Föld arányait levetítve erre a száz emberre, 30 kereszténnyel találkoznánk a faluban, és 11 homoszexuálissal. Nyolcvanan egyébként düledező viskóban élnének, vagyis csak húsznak lenne a mi normáink szerint „nor­mális” lakása. Valahol a falu szélén lenne ugyan egy bank, de csak nagyon messze, mert alig használná bárki is, hiszen a százfős településen összesen nyolc embernek lenne bankszámlája, és azok közül is csak négynek lenne több pénze a bankban, mint amennyit a következő hónapban elkölt.

Ennyit a mi éppen aktuális problémáink perspektívájáról, Nemzetközi Valutaalapról, svájcifrank-hitelről és a többiről. Ezt nem én mondom, hanem azok, akik ezt az adatsort nemrégiben keringetni kezdték az interneten. Az persze szintén ide tartozik – ha már a napokban egyre sűrűbben olvasunk amerikai hitelminősítőkről, a magyar államkötvények bóvli kategóriába sorolásáról, washingtoni Valutaalapról, akkor gondolom az is tanulságos –, hogy ebben a globális faluban hat emberé lenne a vagyon kétharmada, és közülük is az egyik, a leggazdagabb amerikai lenne…

Olcsó / építés-felújitás / farost alapú szigetelőanyagok

Öko házaink a legjobb szigeteléssekkel készülnek

Farost alapú szigetelőanyagok: a gazdaságos és hatékony építkezésért

 Tanácsadónk a természet

Hivatásunk, hogy lehetővé tegyük  az emberek számára, hogy egy egészséges, jótékony környezetben dolgozzanak és éljenek, természetes anyagoknak köszönhetően.

A fa alapú termékek elsősorban a favázas  építkezéseknél mutatnak pozítív, nagyon jó eredményeket, javítva az energetikai mutatókat és ezzel pozitív befolyással vannak a  globális felmelegedés alakulására.

Az Agepan hőszigetelő anyagokkal csökkentjük otthonuk energiaveszteséget és egyben minimalizájuk az energiafelhasználást is.

 Családi házak, szigetelése természetes fa alapú anyagokat használjuk

A fa alapú hőszigetelések tulajdonságai:

• újratermelődő forrásból származik
• öko termék, elenyésző környezeti terhelés az előállítás folyamán
• 
  speciális hang- és hőszigetelés ellenállóak a nedvességre
• ellenálló a tűzzel szemben
• természetes, tiszta
• jelentős anyagi előnyként lehet megemlíteni az építkezésre szánt idő csökkenését is
   
   

  Nyári hővédelem

  Családi ház, otthonuk építésénél, legyen az készház, vagy más technológia, a hőszigetelő anyagok kiválasztásánál gondolni kell a nyári hővédelemre is. Nem biztos, hogy az az anyag, ami télen megfelelő szigetelési értékekkel rendelkezik az nyáron is az optimális védelmet biztosít a hővel szemben.
  
  

  

   A nyári hővédelem megfelelősségét az anyag hőkapacitása (hőelnyelő képesség) és tömege határozza meg, ebből következik a szerkezet fáziseltolódása, vagyis, hogy a külső környezet felmelegedése milyen késleltetéssel jelenik meg a belső térben. Néhány anyag fajlagos hőkapacitását (régi nevén: fajhőjét)
  
  
  

  A jövő egyik szigetelőanyaga AGEPAN^® THD T+G 230

  ---

  
  

  Alapanyaga és gyártási módja hasonló a normál MDF-hez annyi különbséggel, hogy a terítéket kevésbé préselik össze.

  40–60–80 mm vastag lemezek készülnek.

  
  

  Magrésze viszonylag laza szerkezetű, de a fedőréteg megfelelően stabil, a funkciók betöltéséhez.

  
  

  Alkalmazható minden olyan helyen, ahol hő-, hangszigetelésre, ill. párazárásra van szükség.

  
  

  ---

  Hőszigetelő képességének (U=0,047 W/m2K) köszönhetően télen benn tartja a meleget, nyáron pedig a hőtároló kapacitásának  (2100 J/kgK) köszönhetően kinn tartja azt.

  
  

  ---

  
  Kívülről vakolható a vázszerkezet külső rétegeként önmagában is alkalmazható (ebben az esetben is vakolható).
  

  
  

  Nútféderes élei pontos csatlakozást, egyszerű szerelhetőséget biztosítanak. 1890x640 milliméteres táblák vízszintes sorokban könnyedén felcsavarozhatók a favázszerkezetekre.

  
  

  tömeg 230 kg/m3,
  súly/m2 13,8 kg (60mm vastag tábla)
  hőtároló kapacitása 2100 J/kgK,
  névleges hőátbocsátási tényező U=0,047 W/m2K

  lég- és páraáteresztő
  kiváló szigetelő tulajdonság
  újrafeldolgozható ökotermék
  nincs irritáló hatása a bőre.

  Forrás: http://magyarhazak.com/?farostlap_agepan,14

A Soproni kékfrank / MŰKÖDIK / hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.

„A leghűségesebb város hátat fordít a forintnak”, „lecserélik a forintot”, „megkerülik az APEH-ot”, „piramisjáték”, „mentőötlet forint szűke idején”, „új fizetőeszköz a gazdasági válság enyhítésére” – olvashatók egyre-másra a soproni "helyi pénzről" szóló írások De miről van is szó pontosan?

 Mondjuk adott egy fodrász, borszaküzlet, benzinkút, mini ABC, amelyek tulajdonosai megegyeznek, hogy egy úgynevezett, jelképes utalványért cserébe nyújtanak szolgáltatást egymásnak, ráadásul kedvezményes áron. Az utalvány jelképes is, és nem is: olyan, mint egy pénz, de jogilag nem az, mégis száz százalékos a forint fedezete. Egy adott bankban ugyanannyi pénz áll (valójában nem áll, hanem kamatozik – s épp ez a lényeg), mint amilyen értékben az utalványok mozognak a körön belül. Egy forint egy helyi pénzt ér. A szövetkezetbe belépő tagok pénz helyett az utalványt használják egymás között, míg pénzük a bankban kamatozik.

Senki nem veszít, viszont mindenki nyer. A rizikó nulla, az állam nem tiltja, a szövetkezetbe belépő vállalkozók és magánszemélyek pedig ezáltal kötelezik magukat arra, hogy helyben költik a pénzüket, a helyi gazdaság életben tartására, erősítésére.

Make money

Lássuk tehát mindezt nevesítve: egy soproni, vendéglátással foglakozó vállalkozó, Perkovátz Tamás arra gondolt, milyen jó volna a válságból nem vesztesként kijönni. Nyugat felé tekintett, s közgazdasági ismeretei révén Ausztria és Svájc példája ötlött az eszébe. Az erős svájci frank (CHF) országában két valuta működik: a pénzhelyettesítő utalványként működő WIR-t (Wirtschaftsringgenossenschaft) 1934-ben hozták létre. A ma már bankként működő szövetkezet saját pénzét Svájc-szerte 60 ezer kis- és középvállalkozás használja, sőt, hitelkihelyezései is vannak. Gazdasági visszaesés esetén a WIR rendszer megerősödik, ha felpörög a gazdaság, csökken a pénzhelyettesítő jelentősége.

Perkovátz Tamás, a HA-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke megkeresésünkkor elmondta, a szövetkezetet alkotó közel hétszáz vállalkozó, és magánszemély úgy válhat kékfrank-használóvá, ha száz euró értékű részjegy vásárlásával belép a HAMI-ba, majd forint- és kékfrank számlát nyit a takarékszövetkezetben. A számlájára befizet legalább annyi forintot, amennyi pénzt kékfrankra kíván váltani és mehet is a csere-bere. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetben a forint kamatozik a tag és a szövetkezet számára is, és bármikor visszaváltható 0,25 százalékos kezelési költséggel.

 Szakmai szócsaták, ellenőrzések, vizsgálódások

 Az MNB, a PSZÁF és az APEH (NAV) ellenőrzésein átesett mind a helyi pénz rendszere, a szövetkezet és a takarékszövetkezet is, de a hatóságoknak nincs kifogása a kezdeményezés ellen. Ugyanis a kékfrank jogi értelemben nem pénz, hanem inkább az étkezési utalványokhoz hasonlít, hiszen az ellenértéket a kibocsátó előre beszedte már.

A kritikák, félelmek sora, mint a legtöbb újdonsággal kapcsolatban, most is hosszú. Közgazdászok felvetik, mi lesz a tagok pénzével, ha a bank csődbe megy. A helyi pénz használói úgy vélik, ez minden bank esetében megtörténhet, azonban a hazai tulajdonban levő Rajka és Vidéke a gazdasági válságban is stabil eredményeket hozott, nem szorult sem milliárdos, sem milliós segítségre – a többi bankkal ellentétben.

Mint megtudtuk, Perkovátzék több bankot, takarékszövetkezetet is felkerestek ötletükkel, azonban egyedül a Rajka bólintott rá, ugyanis rájöttek: ha nem ők csinálják, megteszi más. A takarékszövetkezetnek egyre több tagja lesz, nő a forgalom, a tagok számával arányosan növő forint fedezet növeli kihelyezési lehetőségeiket, így nagyobb bevételre tesznek szert. Tehát mindenki jól jár.

A vállalkozók a kékfrankkal fizetőknek 5-10 százalék kedvezményt adnak, valamint némelyek törzsvásárlói kártyát. A veszteséget a helyi forgalom növelése érdekében vállalják.

Szakemberek szerint aggodalomra adhat okot a kékfrank hamisításának lehetősége is. Sopronban járva megtudtuk: a helyi pénz kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank nyomdája, mivel bankjegyet csak az MNB bocsáthat ki. Akárcsak a forint, a kékfrank is dombornyomású, fémszállal, UV-védelemmel, mikroírással ellátott vízjeles papír, minden címleten, még az ötszázason is a magyar húszezres bankjegyhez hasonló hologram látható. Tehát a hamisíthatóság szempontjából a kékfrank biztonságos. A papírpénz címletei azonosak a forintéval, s helyi híres-neves embereket, a környék büszkeségeit ábrázolják, hátoldalukon pedig a jellegzetes tájegység, épületek képei láthatóak.

Garancianevek az oldalukon

Úgy tűnik, az ötlet sikeres. Ráadásul az euro-t megelőző ECU szülőatyja, a gazdaság egyik opinion leader-je, Bernard Lietaer is a diverzifikációra esküszik, amely a jelenlegi sérülékeny rendszert stabilizálhatná. Néhány héttel korábbi magyarországi látogatásán Brazília és Uruguay pénzügyi tanácsadója rávilágított: az IMF negyvenéves történelmében csaknem 270 pénzügyi összeomlás volt a világban. Ideje egy új rendszert kiépíteni, amelynek részét képezhetnénk a helyi, utalványpénzek.

– A HA-MI igazgatóságában helyet foglal az országos IPOSZ alelnöke (Ipartestületek Országos Szövetsége). A felügyelőbizottságban találjuk az Országos Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Közigazgatási Karának dékánját, akik nem véletlenül a partnereink. Talán nem vagyunk olyan rossz úton – mondja Perkovátz.

 Hova tovább?

– Meg sem tudom számolni, hányan kerestek fel az ország különböző részeiről, negyvenen biztos. Látják, hogy jól működik a szövetkezetünk. A rábaközi tallér után a legjobban a balatoni korona halad: a veszprémi régióban öt város szövetkezett egy bankkal – beszél a távlatokról Perkovátz.

 Az már biztos, hogy Veszprém, Várpalota, Balatonalmádi, Nemesvámos, Balatonfüred lakói hamarosan új bankót használhatnak. Az íróasztalon vannak még Mosonmagyaróvár, Baja, Pécs, Székesfehérvár, Kecskemét és Hédervár környékének tervei.

A Rábaközi Tallérral kapcsolatban felkerestük Hutflesz Mihályt, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület alelnökét, aki Hámori Györggyel, Kapuvár polgármesterével létrehozza a kékfrankkal is konvertibilis rábaközi tallért.

– A térségben a Rábaköz hátrányosabb gazdasági helyzetű. Rájöttem, a vidékfejlesztés patrióta szemlélet nélkül nehezen valósítható meg, így a források helyben tartása miatt beléptünk a HA-MI-ba – magyarázza az alapvetéseket Hutflesz Mihály. A 64 rábaközi település 72 ezer lakosát és 3500 vállalkozását alapul véve Hutfleszék reményei szerint nem légüres térbe születik meg a tallér. – A pénzhelyettesítő utalvány nem cél, hanem eszköz: a helyi gazdaság, erőforrások, fogyasztás, azaz a helyi piac erősítésére szolgál majd ugyanazzal a szisztémával, mint ahogy a kékfrank működik az osztrák határon is átnyúlva. A makrogazdaság szintjén a GDP-hez ugyan nem járul hozzá, azonban a helyi gazdaság jövedelmezőségét mindenképpen növeli. Ezért nem mindegy, hol vásárolunk. Amit lehet, a helyi termékeket kínáló üzletekben veszek meg, mivel segíthetek vele a szomszédnak, cserében ő is nálam költi a pénzét – vélekedik Hutflesz. 

 A rábaközi tallér fedezetét is a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kamatoztatja, és a két utalványpénz elfogadóhelyei azonosak. Megtudtuk, a külsőre különböző bankóval a Rábaközben élők is megmutatják a tájegység híres szülötteit, büszkeségeit, hagyományaik helyi sajátosságait a címleteken keresztül. Ezt úgy kell elképzelni, mint az Euro fémpénzeinél: az egyes tagállamok az általuk kibocsátott érmék hátuljára a maguk jellegzetes szimbólumát nyomják – tudtuk meg Hutflesz Mihálytól. Elmondta, a tallér kivitelezése hosszú folyamat, most még a grafikus néhány arculati elem megtervezésével hátravan, de az idei évben szeretnék, ha megvalósulna az első tranzakció.



A kékfrank szülői pedig már a hitelezésben, számlapénzben és elektronikus utalásokban gondolkodnak.

Olcsó felújítás / Kérdések és Válaszok

- Van értelme a radiátor mögé hőtükröt helyezni?

Kérdés

Érdeklődnék, hogy mi az Ön szakvéleménye a radiátorok mögé elhelyezhető hőtükrökről? Nem egy nagy kiadás, de eléggé megoszlanak a vélemények a hatásáról. 

Válasz

Mivel az ilyen hőtükröknek a költsége elenyésző, ezért érdemes ezt megtenni.
A hőtükröket gyakran olyan helyekre is ajánlják, amelyek esetében nem tud működni.
Ilyen például a padlófűtésekhez javasolt hőtükör. Ebben az esetben légrés, az infravörös sugárzás számára átjárható közeg hiányában nem jön létre a sugárzás, az egyes rétegek érintkeznek egymással, így csak hővezetés jön létre. A radiátorok mögött viszont jelen van a levegő a radiátor és a fal között, ezért mindenképpen érdemes elhelyezni a hőtükröt.

- Hálószobánk fala közös a szomszéd konyhájával. Hogyan tudnánk hangszigetelni?

Kérdés

Amerikai konyhás lakásban lakunk, ahol a mi hálószobánk fala közös a szomszéd konyhájával. Sajnos minden zaj áthallatszik. Az épület 2006-ban épült. Azt szeretném megkérdezni, hogy létezik-e valamilyen hangszigetelési megoldás a problémára?

Válasz

A legjobb megoldás az, ha kétrétegű falszerkezetet készítünk, ahol az egyik réteg a meglevő fal, a másik egy gipszkarton (esetleg két rétegben), és közötte 2×5 cm vastag üveggyapot, 1-2 cm légréssel. A két üveggyapot eltérő testsűrűségű legyen, mert így különböző magasságú hangokat csillapít. Érdemes akusztikai munkákban járatos kivitelezőt keresni, ilyet az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (www.emsz.hu) tud ajánlani.

- Nagyon párás a lakásunk, az ablakokon reggelre folyik a víz. Mi lehet az oka?

Kérdés

Házunk 4 éve épült téglából. A hőszigetelést 6 cm-es nickecellel végeztük (homlokzati- és födém). Fa nyílászáróink korszerűek, nem gázzal töltött üvegekkel. Reggelre az ablakokon folyik a víz, a párkányokon tócsákban áll. A probléma a hidegebb idővel egyre romlik. Ködös időben súlyosabb, napos időben jobb a helyzet. Szeles időben nincs probléma. A hőmérséklet nappal: 23 °C, éjszaka, 21,5 °C. Szellőztetés után jobb a helyzet, de a pára újraképződik. Mi lehet az oka?

Válasz

A korszerű ablakok olyan mértékű légzárást produkálnak, ami sem a levegőt, sem a párát nem engedik ki. A rendszeres szellőztetés nem csak a pára, hanem az elhasznált levegő cseréje miatt is szükséges. Ez éjszaka nyilván nem megvalósítható, ezért automatikus megoldást érdemes keresni. Az ablakok tokszerkezetébe építhető légbevezetők, melyek a páratartalomra nyitnak, jó, és költségkímélő megoldás, de a teljes légtechnika kiépítés még hatékonyabb tud lenni.
Természetesen, lehet hogy az ablakok elkészítése/beépítése nem volt megfelelő, és nagyon alacsony a nyílászáró belső felületi hőmérséklete. Ebben az esetben az ablak kijavítása/cseréje lehet a jó megoldás.
A kérdés már csak az, hogy melyik esettel állunk szembe. Egy felületi hőmérő és egy páratartalom mérő el tudja dönteni a kérdést. Ha az ablakok hőmérséklete 13-15 fok körül van, az nem megfelelő szerkezetre utal. Ha viszont a lakásban 80-85% a relatív nedvességtartalom, úgy a szellőztetés tud segíteni a gondon.

- OSB-lapot alkalmaztam a födém szigetelésénél. Jó megoldás ez?

Kérdés

Könnyűszerkezetes házat építettünk 2 éve. A plafon fölött (gipszkarton 12,5 mm) 15 cm-es gyapot van lerakva. Én ezt keveslem, ezért a nyáron a padlásra 5 cm-es nikecell lapot, rá pedig 8 mm-es OSB lapot raktam. Jól döntöttem?

Válasz

Az OSB lapot nem tartom szerencsésnek, mivel a páraellenállása viszonylag nagy. Ha a hőszigetelés alatt a meleg oldalon teljesen ép és hibátlan a párazáró fólia, úgy nem lesz belőle probléma. Ellenkező esetben az OSB lap belső felületén le tud csapóni a nedvesség. Ez ellen úgy tud védekezni, hogy az OSB lapokat hézagosan rakja, illetve perforálja.

- Könnyűszerkezetes tűzfalat építettünk a tervben szereplő téglafal helyett.
  Kérhetünk tervmódosítást?

Kérdés

Családi házunkat felújítottuk: betonkoszorú, új tető. A tűzfalat könnyűszerkezetes megoldással oldottuk meg, de az eredeti építési engedélyben tégla szerepelt. Milyen lehetőség van arra, hogy ezt ne kelljen lebontanunk, kérhetünk-e tervmódosítást? 

Válasz

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. számú melléklete írja elő, hogy az adott épületnek milyen tűzvédelmi előírásnak kell megfelelni. Ez meghatározza a tűzállóságot, és a statikai megfelelőséget is. Ezt az építész, de inkább egy tűzvédelmi szakértő, vagy a helyi tűzoltó tudja egy táblázat alapján megmondani.
Amennyiben ez a fal valóban tűzfal funkciót lát el, akkor nem igazából látok lehetőséget könnyűszerkezetes megoldásra. Ez azért van, mert ismereteim szerint még egyik cég sem minősíttetett ilyen előírásnak megfelelő falszerkezetet. Elsősorban azért, mert téglából sokkal olcsóbban megoldható a feladat, mint könnyűszerkezetből. Tehát minden valószínűség szerint az eredeti terv szerint kell megvalósítani az épületet.

- A szomszéd az én telkemről akarta bontani a kertembe omló házát.  
  Ezt nem engedtem. Mit tehetek, hogy lebontsa?

Kérdés

Telekhatáron lévő, kertemre veszélyesen omló vályogháza lebontására kértem a szomszédot. Az én udvaromból (ami be van vetve, és most ültettem gyümölcsfákat is) markolóval tudná bontani, de nem engedélyeztem neki a bejutást, ezért közölte, hogy őt nem zavarja, és innentől kezdve nem érdekli a házomlás. Mondtam, hogy a saját kertjén keresztül hordja ki a törmeléket és kézileg bontson, erre felháborodott, hogy mit képzelek én, és faképnél hagyott. Mit tehetek? 

Válasz

Amennyiben az Ön telkéről bontana, úgy az összes kárának a megtérítését követelhetné tőle. Ezt tehát érdemes megosztani vele, talán felméri, hogy “jobban jár”, ha a saját ingatlanáról bont.

- Nem tudtuk 4 év alatt felépíteni házunkat.
  Elbúktuk az illetékkedvezményt és még bírságot is kiszabtak. Jogos ez?

Kérdés

2007-ben vásárolt építési telkünkön csak elkezdtük az építkezést, de nem tudtunk eljutni a használatbavételig. A NAV-tól máris jött egy felszólítás az illeték utólagos befizetésére. Ez rendben is lenne, de arra is felszólítottak, hogy késedelmi kamat címén még fizessünk közel 600 ezer forintot. Ez lehetséges? Elég nagy veszteség, hogy az illetékkezdvezményt nem tudtuk igénybe venni, még büntetést is kell fizetni? 

Válasz

Sajnos a jogszabály egyértelműen rögzíti: amennyiben a vállalt négy éves időtartamot nem tudják tartani, azaz nem teljesítik a korábban vállalt beépítési kötelezettséget, úgy a felfüggesztett illeték mellett a késedelmi pótlékokat is meg kell fizetni.

Forrás: http://ingatlanmagazin.com/szakertok/

Olcsó felújítás / Belső hőszigetelés: mire jó, mikor érdemes elgondolkodni rajta?

Új családi ház építésénél fel sem merül, hogy belső hőszigetelést alkalmazzunk.
Minden esetben a homlokzati hőszigetelés kerül kialakításra.
Ezzel teljesen ki tudod küszöbölni a hőhidakat és ki tudod használni a falazat hőtároló képességét.

 A szakemberek általában a külső homlokzati hőszigetelést javasolják. Mikor érdemes mégis belső hőszigetelést alkalmazni? Melyek a hátrányai? És hogyan csináljuk, ha nincs más megoldás? Íme, a válaszok!


Bár a szakemberek nem javasolják a belső hőszigetelést, annak hátrányai miatt a külső szigeteléssel szemben, bizonyos esetekben rákényszerülnek az ingatlantulajdonosok. Így például a műemlékházak esetében, amikor a szigorú szabályozás miatt nem lehet az épületek külső homlokzatának megjelenését megbontani, alkotóelemeit eltakarni, vagy ha a homlokzaton látványos díszítőelemek, kő- és téglaburkolatok találhatók.

Emellett eléggé egyszerű oka is lehet a belső szigetelésnek: ha például egy társasháznak, nincs pénze arra, hogy felújítsák az egész épületet, s a külső homlokzatot szigeteléssel lássák el, akkor az egyes lakástulajdonosok saját ingatlanukat szigetelhetik belülről. Az is előfordulhat, hogy a telek oldalhatáron álló épülethomlokzatok esetén szomszédjogi viták adódnak.

 

Miért nem ajánlott?

Két okból nem javasolják a belső oldali hőszigetelést. Egyrészt a hőszigetelés alatt a fal eredeti belső felülete még hidegebbé válik, ezáltal könnyen kicsapódhat rajta a levegőben jelenlévő pára. Vastagabb hőszigetelés esetén még az is lehetséges, hogy mindez a falazat anyagában, a fagyzónában történik, ami komoly épületkárokat is okozhat. Ezért belső oldali hőszigetelést csak alapos páratechnikai számítások után, úgynevezett párazáró réteg beépítésével lehet alkalmazni.
A másik gond a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, hiszen azok a pontok, ahol a szigetelt külső fal a belső falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak lesznek. Ezeken a részeken a belső felületi hőmérséklet a szigetelés előttihez képest is alacsonyabb lehet. Innen van sokaknak olyan tévhite, hogy a hőszigetelés párazáró volta miatt jelent meg a lakásban a penész – mondja Kruchina Sándor az ingatlanmagazin.com állandó szakértője.

Hátrányok és kevés előny

A belső szigetelés télen megakadályozza, hogy a fal belülről átmelegedjen, így a kinti hideg a fal belsejébe hatol, ezáltal fagyveszélynek teszi ki a falban húzódó vízvezeték csöveket. A nyári túlmelegedés ellen sem véd, sőt a hőtároló tömeg kizárásával ront a helyzeten. Mindemellett valamelyest csökken a lakásunk, házunk alapterülete.

Van azonban néhány előnye is a belső hőszigetelésnek. Nincs szükség például állványra, valamint kevesebb hőszigetelő anyagból is meg tudjuk oldani a munkát, sőt azt is megtehetjük, hogy csak bizonyos helyiségeket látunk el hőszigeteléssel. Alapvetően a nyaralóknál, hétvégi házaknál lehet előnyös a belső hőszigetelés, mivel csak ritkán és rövid ideig használjuk azokat, ezáltal gyorsabban fel tudnak melegedni a helységek.

Hogyan készítsük a belső hőszigetelést?

Belső szigetelésnél a hőszigetelő anyagot – pl. polisztirol – úgy helyezzük a falra, hogy ne maradjon olyan rés, ahol a szoba vagy egyéb helyiség levegője a fal és a hőszigetelés közé juthat. Hiszen télen a belső hőszigetelés miatt lehűl a fal, és az azzal érintkező meleg levegőből a pára lecsapódna a falon. Amennyiben a belső hőszigetelést választjuk, úgy lécváz közé helyezett hőszigetelést, és ennek párazáró fóliával és építőlemezzel való burkolása javasolt a szakember szerint.

Annak érdekében, hogy a hőhidak minél kevésbé jelentkezzenek, érdemes vékony hőszigetelést alkalmazni. Így ugyan nem túl sok energiát tudunk megtakarítani, de a hőérzetük lényegesen kedvezőbb lesz. 3 centiméteres polisztirolréteg négyzetméterének nagyker ára kb. 700 forint+áfa. Ha lehetséges, a csatlakozó szerkezetekre is vezessük rá a hőszigetelést, mintegy fél méteres hosszban – teszi hozzá Kruchina Sándor. A párazáró fólia megakadályozza, hogy a páradiffúzió során a falszerkezeten belül csapódjon le a víz. A gipszkarton burkolatot pedig azért ajánlják a szakemberek, mert nedvességfelvevő és -leadó képessége igen jó.

Hőhidak ellen

Belső hőszigetelés esetén gyakran előfordul, hogy a hőhidak hatásai erősödnek, esetleg új hőhidak jelennek meg a csatlakozó felületeknél. Ennek kiküszöbölésére vásárolhatunk ék alakú hőszigetelő lemezeket, amelyeket a külső és belső falak-, illetve a falak és a födém érintkezésénél kell elhelyezni. Így megakadályozhatjuk a penészesedést. A szigetelőanyagokat álmennyezettel vagy gipszkartonnal eltakarhatjuk. Az ablakok káváinál is előfordulhatnak hőhidak. Eredetileg ugyanolyan vastag hőszigetelést kellene itt is alkalmazni, mint a falaknál, de általában a helyhiány miatt itt vékonyabb hőszigetelő lemezt tudunk felhasználni.

Csináld magad!

A legegyszerűbb megoldás, ha a falra a hőszigetelő lapok és a gipszkarton táblák méretéhez igazodva kb. 40-50 centiméterenként gombamentesített száraz faanyagból lécvázat csavarozunk, majd a lécek közé szorítjuk (szorosan hézagmentesen) a szigetelőanyagot. Erre folytonosan, kisimítva fólia kerül, majd a keretre felcsavarozzuk a gipszkartont. Rétegrend belülről kifelé: gipszkarton burkolat (festve vagy tapétázva), párazáró fólia (faltól falig, padlótól mennyezetig), burkolat-tartó váz, hőszigetelés (a hely függvényében a váz között, vagy a váz között+alatt) és a fal. A fólia lehet egy 3 méter széles, a szigetelendő falszakasz hosszának megfelelő mezőgazdasági fólia is, amit nem kell ragasztani, vagy például egyéb, a kereskedelmi forgalomban kapható párazáró fólia, ami a saját ragasztójával tökéletesen összezárható – magyarázza Bernáth Róbert, a biosolar.hu üzemeltetője.
Ő is felhívja azonban a figyelmünket ennek a szigetelési módnak a veszélyeire, aminek az alkalmazását általában valamilyen kényszer szüli. A téma fórumoldalának számos hozzászólásából az szűrhető le, hogy nincsen általános megoldás, és annak is meg van az esélye, hogy a nem kevés pénzből megvalósított belső oldali hőszigeteléssel újabb gondokat veszünk a nyakunkba.

Hőszigetelő tapéta

A falakra hőszigetelő alátét-tapétát is tehetünk, ekkor nem csökken a lakás alapterülete, és nyilván olcsóbb is, mint a belső hőszigetelés. Egyrészt növekszik a komfortérzetünk, másrészt mi magunk is megcsinálhatjuk, amivel szintén pénzt spórolhatunk meg. A hőszigetelő alátét-tapéta magja jó hőszigetelő tulajdonságú habosított polietilén vagy sztirol anyag. Mivel ezekre az anyagokra nem helyezhető tapéta, ezért a felületét vastag papírral kasírozzák be, és erre már bármilyen tapétát felragaszthatunk.
Először a falakról a laza festékréteget le kell kaparni, aztán tehetjük fel az alátét-tapétát. A termékhez ajánlott diszperziós ragasztót használjuk fel, viszont nem szabad alkalmazni padló- és csemperagasztókat, és az álmennyezeti sztirol lapokhoz ajánlott ragasztókat sem, mert ezek nem elég rugalmasak. Az alátét-tapéta közvetlen festését sem javasolják.
Emellett a parafa tapéta is jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A falak szellőzését a parafa tapéta nem akadályozza meg, és önmagában is esztétikus falburkolatot jelent.

Belső oldali hőszigetelés :: Biosolar Forum

Pénzhiány ellen helyi pénzek

Helyi Pénz mentheti meg a Balatont

Nincs pénz. Nem csak a vállalkozóknak, vállalkozásoknak nincs, vannak, akik azt állítják, a gazdaságban sincs elég pénz. Bár ezt az állítást pénzügyi szakemberek cáfolják, tény, hogy épp a pénzhiány miatt egyre több szó esik a helyi pénzekről mint a lokális gazdaság fellendítésének csodaszeréről. Legutóbb Veszprém polgármestere jelentette be, hogy „balatoni korona" elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki január 1-jétől Veszprémben és térségében.

A helyi fizetőeszköz mint pénzügyi gyógyír nem új keletű, a világban számos helyen be is vált, s egy - az érintettek szerint jól - működő magyar példa is van már: Sopronban a kékfrankos, amellyel 2010 tavasza óta lehet fizetni. Az egyéves jubileumot megelőzően, februárban a soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen nemzetközi konferenciát is tartottak „Helyi pénz a helyi gazdaság erősítésére" címmel, júliusban pedig Budaörsön rendeztek kétnapos tanácskozást a helyi pénzben rejlő lehetőségekről.

A soproni rendezvényen Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a magyar kormány és az agrártárca támogatja a soproni kékfrankhoz hasonló kezdeményezéseket, és azt is kifejtette: van létjogosultsága a nemzeti fizetőeszközök mellett működő helyi pénznek, mert az nagyban hozzájárul a kistérségek gazdasági megerősödéséhez, s az autonóm helyi gazdaságok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági válság megrázkódtatásainak. Hozzátette: a helyi pénzhelyettesítő programok támogatása szerepel a készülő nemzeti vidékstratégiában is.

                             

 

Kékfrank Sopronból

A kizárólag az áruk és szolgáltatások helyi lebonyolítására szánt utalványt soproni Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet bocsátja ki. Az utalványok forintellenértékét a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezik el betétként, így garantálják a kékfrank fedezetét. A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt. Aki kékfrankkal fizet, 5−15 százalék kedvezményt kaphat. Az utalvány megvásárlásakor egyenértékű a forinttal, visszaváltásakor viszont 0,25 százalék plusz áfát kell fizetni, és minimum 500 forint plusz áfa jutalékot is levonnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik februári közleménye szerint a pénzhelyettesítőt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, a mindennapi.hu portál nyár eleji írása alapján viszont 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál lehet kékfrankkal fizetni. Ezenkívül Budapesten, Székesfehérváron, sőt Ausztriában is vannak elfogadóhelyek.

Miután - a soproni példán felbuzdulva - egymást követik
a bejelentések a különféle helyi pénzek bevezetéséről, az MNB Szemle ez év áprilisi száma is nagy teret szentelt e témának. Helmeczi István Nándor és Kóczán Gergely „A »helyi pénznek« nevezett utalványokról" című tanulmányukban megállapítják:
a nemzetközi tapasztalatok alapján a „helyi pénzek" jelentősége elhanyagolható.
Leszögezik ugyanakkor, hogy előállhat a „hitelszűkével" jellemzett helyzet, ami azt jelenti, hogy a magángazdasági szereplők egymással szembeni bizalma - akár egy globális, akár egy nemzetgazdaságra korlátozódó gazdasági recesszió, vagy válság miatt - törékennyé válik, vagy a korábbinál lényegesen alacsonyabb szintre süllyed, és kevésbé hajlandók egymásnak hitelezni.
A szerzőpáros szerint azonban az ezen állapoton „nem segít egy újabb pénznem vagy egy papírdarab forgalomba hozatala, mert éppen a problémát jelentő bizalomhiányt nem kezeli".


Egységben az erő
Ennek ellentmond például a kékfrankos kiötlőjének, Perkovátz Tamásnak a mindennapi.hu portálon megjelent nyilatkozata, amely szerint „a helyi pénz az a kovász, ami segít összetartani a jelenleg egyedül küzdő cégeket, ráébresztve őket, hogy egységben az erő. Együtt könnyebb, sikeresebb, mint egyedül hadakozva".

Éppen ez az, ami az egyelőre még csak a tervek szintjén létező többi helyi pénz létrehozását ösztönzi. A pénzcentrum.hu beszámolója szerint akár jövőre forgalomba hozhatják a 26 településsel és mintegy 60 ezer lakossal rendelkező mosoni kistérség pénzhelyettesítőjét, a koronát, amelyet a szervező hédervári polgármester szerint kezdetben csak a kistérségben használnának, de ha sikeres a vállalkozás, akkor újabb területeket vonhatnak be. Ő is kiemelte: a koronától a lakosság összetartozás-érzésének és a helyi gazdaságnak az erősödését várják. Az MNB Szemle szerzőpárosa is megemlíti, hogy a soproni kékfrank mintájára rábaközi tallér, pécsi korona, debreceni fantallér és veszprémi korona kiadását tervezik, utóbbit balatoni koronaként is említik.

Ez utóbbi, Porga Gyula veszprémi polgármester hétfői bejelentése után úgy tűnik, közel van a megvalósuláshoz. Az MTI beszámolója szerint január elsejével vezetnék be a balatoni koronát, s mint azt a polgármester elmondta, a kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, valamint három környékbeli község, Nemesvámos, Litér és Tihany.

Van amikor sikeres lehet a helyi pénz

Helmeczi és Kóczán szerint gazdasági szempontból akkor lehet sikeres egy „helyi pénz", ha „szükségpénz", mert segítségével tapasztalatok szerint megszüntethető  volt a lokális pénzhiány, és a gazdasági körforgás helyreállt. A válság kitörésekor, 2008 októberében dr. Csath Magdolna „Közösségi pénzzel a válság ellen" című cikkében ezt írta: „A helyi pénz legfőbb haszna, hogy mozgásba hozhatja a helyi gazdaságot, és a közösségben marad, szemben az állami pénzzel, amely beáramlik a közösségbe, majd többsége távozik onnan. Mivel a helyi pénz spekulációra és vagyongyűjtésre nem alkalmas, és a hivatalos pénzre sem váltható át, ezért arra ösztönzi a közösség tagjait, hogy amint lehet, költsék el. A helyi gazdaság így megélénkül, fejlődik." Egyébként 2009. november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek (2007/64/EK) a hazai jogrendszerbe integrálása nálunk is szabad utat nyitott a pénzhelyettesítőknek, így a helyi pénzek bevezetésének.                          
  
A Balatoni korona bevezetéséről                       Milyen lesz a Balatoni korona   ?

A balatoni korona hatféle címletű bankjegye Vagyóczky Károly, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjének a munkája – ő tervezte valamennyi forgalomban lévő papírpénzünket –, s az egyes bankjegyeken Veszprém és környéke nevezetességei, illetőleg történelmi személyiségei láthatók majd. A tervező ismertetése szerint a 10 000 balatoni koronás pénzen Szent István király feleségének, Gizellának a portréja, illetve a veszprémi vár látképe látható. A 20 000-es I. András királyt – őt Tihanyban temették el – és a tihanyi apátságot ábrázolja. Az 1000 koronáson Horváth Balázs veszprémi rendszerváltó politikusnak, az Antall-kormány belügyminiszterének portréja lesz, valamint az 1956-os mártír Brusznyai Árpád emlékére állított veszprémi szobor. Az 5000 koronás Balatonalmádiról szól majd: Óvári Ferenc írónak, egykori felsőházi tagnak, a Balatoni Szövetség megalapítójának portréját és a vörösberényi erődtemplom fotóját tették rá. Várpalotát idézi a 2000 koronás Thury György egykori palotai várkapitány portréjával és a Thury-várral. Balatonfüredre utal az 500-as helyi pénzen Jókai Mór arcképe és a szívkórház előtti Kossuth-kút. A balatoni korona vízjeles papírra készül, UV-pelyhek lesznek a papírban, azon pedig dombornyomás is felfedezhető lesz, s több láthatatlan jelet helyeznek el, amelyek csak UV-fényben „jönnek elő”. A bankjegyek különböző színben készülnek.

       szóló sajtótájékoztatón Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: több millió forint értékű kibocsátást terveznek januártól a helyi pénzből. Hozzátette: ehhez
az alaptőkét
az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetőleg a bank is jelentősebb összeggel száll be az alapításba. Hangsúlyozta: a pénzkibocsátás monopóliuma Magyarországon a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz valójában készpénzt helyettesítő utalvány.
A kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy az bármikor forintra átváltható lehessen, egy az egyben. Azt is elmondta: a helyi pénz fő funkciója
az, hogy adott településen vagy kistérségben pluszforrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban részt vevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, s szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja.

Olcsó felujítás / Hőszigetelés / GYAKORLAT és elmélet

Mikkor lesz jó a Dryvit hőszigetelés? 

Ha sikerült megállapodnunk, írjunk kivitelezői szerződést!

És kezdődhet a dryvit hőszigetelés.

  Minimum 10 cm vastag hungarocellt használjunk a dryvit hőszigetelésnél, melyet a legjobb ha rendszerben vásárolunk meg. Ami azt jelenti hogy megkapjuk  a hungarocellt  a dryvit hallót  a megfelelő ragaszutó és gletelö anyagot,  és választhatunk hozzá műgyanta álapu vakolat színt is. Szükség lesz még a dryvit hőszigetelésnél fém indító profilra, megfelelő hosszúságú dübelekre és elvédőre. Lehetőleg ne  használjon csempe ragasztót még ha próbálják is rábeszélni mert idővel meg fog repedezni inkább polisztirol ragasztóval történjen a hungarocell lapok felragasztása és glettelése, és  a dübelek használata sem elhanyagolható.
  A munka folyamán az első lépés az állványozás ha profi a szakemberünk valószínűleg az egész házunkat körbe állványozza de jó lehet egy könnyen mozgatható mobil állvány is, viszont a színezésnél mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz hogy a háznak  azt az oldalát amit éppen csinálni fognak teljesen állványozzanak majd be.

 Második lépés a ház falának megtisztítása az esetlegesen leperget régi vakolattól és a fal egyenetlenségeinek kisimítása (vakolása) után szükséges a  fém indító profil felszerelése.

 Harmadik lépés a hungarocell táblák felragasztása figyeljünk oda, hogy egy táblánál minimum 5-6 ragasztó pogácsát használjanak és a lapok kötésbe legyenek felrakva főkép a sarkoknál, és ha az első sort felragasztották guggoljon le és menjen messzebb nézzen bele a fal aljába hogy egyenes e? Ha valami furcsa hullám vonalat lát, azonnal keresen másik szakembert, mert túl sok jóra nem számíthat, ha ezt sem sikerölt jóra megcsinálniuk. A lábazatnál javasolt a kifejezetten erre a célra kifejlesztett lábazati hungarocellt használni (kék vagy rózsaszín)

Negyedik és nagyon fontos lépés a dryvit hőszigetelés -nél a dűbelek befúrása, ha azt állítja szakemberünk hogy ö ilyet nem szokott használni mert szerinte e nélkül is ott maradnak a falon a hungarocell lapok, azonnal küldjük el és keresünk másik mestert.  Lényeges még a dübelek hossza is legalább 6-8 cm el hosszabb dübelt használjunk mint a hungarocell vastagsága. Figyeljünk oda hogy egy táblát minimum 5 dübel tartson (4 sarka és egy középen) Ha minden dübel a helyére került érdemes a ragasztóval szintbe glettelni.

 
Ötödik lépés az elvédők felhelyezése majd  a dryvit halló és kétszeri glettelése. Ez fontos mert egy gleteléstöl nem lesz elég sima a két réteg között száradjon 5-6 órát és csiszolják is meg.
Ugye mostanra már szép szürke színű lett az épületnek nézzük körbe és ha elégedettek vagyunk kifizethetjük az eddig felhasznált anyagokat szerintem ezt kérni is fogják.

 Hatodik és utolsó lépés  a dryvit hőszigetelés nél az alapozás és színezés..
Ha becsületesen megcsinálták a kétszeri glettelés akár ezt egy későbbi időpontra is hagyhatjuk mivel ezt csak kora tavasszal és ősszel szabad csináltatni mert az erős napsütésben ezt nem lehet jóra megcsinálni. Továbbá ragaszkodjunk ahhoz hogy a színezendő ház oldal teljesen legyen beállványozva és csak akkor kezdjék el ha még aznap be is fejezik, különben foltos lesz.

Falszerkezet	U érték [W / m2K]	U érték [W / m2K] +10 cm hőszigeteléssel
vasbeton fal 12 cm	3,59	0,40
vasbeton fal 38 cm	2,24	0,37
2 rétegű fa deszkafal	2,85	0,34
tipikus századfordulón épített ház fala*	2,00	0,35
kőfal 60 cm	1,70	0,33
tégla (kisméretű) 12 cm	2,72	0,39
tégla (kisméretű) 38 cm	1,37	0,34
falazóblokk 30 cm	1,38	0,34
gázbeton falazóelem 30 cm	0,40	0,17
gázbeton falazóelem 37,5 cm	0,32	0,16
alacsony energiafogyasztású házak falszerkezete	0,20
passzív házak falszerkezete	0,10

*24 cm vastag tömör téglából épített, kívül-belül 1,5 meszes vakolattal ellátott falszerkezet

ELMÉLET:

hőtranszport
 Többféle folyamat játszódik le- vezetés szilárd anyagban, nyugalomban lévő folyadékban, gázbanazaz a határolószerkezet szilárd anyagú rétegeibenkis vastagságú vízszintes légrétegekben, iránytól függően.
hőátadás
 Felület és áramló levegő közötthelyiség levegője és belső felület közöttahol a levegő jellemzően a hőmérsékletkülönbség miatt mozogkülső levegő és külső felület közöttahol a szélhatás miatt még intenzívebb a légmozgás.
hősugárzás
 Két olyan felület között, amelyek egymást „látják”belső térhatárolás és külső határolás belső felületei közöttkülső felületek és talaj, burkolat, más épületek között.

• külső felületek és égbolt között
• külső felületek és a Nap között
• belső felületek és a Nap között transzparens szerkezeteken át

 Ezek a folyamatok gyakran „keverednek”, példáulegy felületen átadás és sugárzás,egy laza szálas hőszigetelésben vezetés és átadás,egy légrétegben vezetés, átadás és a szembenéző felületek között sugárzás További lehetséges forma: a levegő valahonnan valahová áramlik vagy hőmérsékletkülönbség vagy kényszer (pl. szél, szellőztető berendezés) hatására és az áramló levegő hőt is szállít - ez a konvektív transzport. Előfordul légrétegben, laza szálas hőszigetelő anyagokban.
hõáramlás
 Folyadékokban és gázokban a hõ általában áramlással terjed. A melegítés révén a folyadékban helyi sűrűségváltozás következik be, ennek következtében anyagáramlás léphet fel. A melegebb térfogatelemek áramlással szállítják a hõt a hidegebb tartományok felé. Ha az áramlás nem alakulhat ki akkor a folyadékban a hõ vezetéssel terjed.
hővezetési tényező az időegység alatt átjutó hő mennyisége (lambda), mértékegysége (W/mK)

Néhány anyag hővezetési tényezője :

• Acél : 48
• Argon gáz: 0,016
• beton: 1,09
• vasbeton : 1,55
• puhafa: 0,11 
• bazalt, márvány = 3,5
• mészkő  = 0,93
• terméskő 1.28-2.32
• mésztufa 0,52
• Levegő: 0,026
• Poliuretán hab: 0,035
• Tölgyfa: 0,15
• Üveg (közönséges): 0,8
• Üveggyapot: 0,04
• Víz: 0,61

Hőátbocsátási tényező (U korábban k) mértékegysége a W/m2K. A nyílászárók esetében a hőtechnikai tulajdonságainak elemzésekor megkülönböztetjük a légáteresztésből származó és a transzmissziós hőátbocsátást. Az alábbi építőanyagok és vegyes falszerkezetek U értékeit gyűjtöttük össze:

• faszerkezetek
• kőfalak
• beton és vb. falak
• kisméretű tégla falak
• B3-as téglafalak
• POROTHERM falak
• YTONG falak

faszerkezetek
csak 2 rtg deszkázat - U= 2,85 forrás www.koos.hu+ 10cm höszigetelés - U= 0,35 forrás www.koos.hu
+ 12cm höszigetelés - U= 0,30 forrás www.koos.hu
+ 15cm höszigetelés - U= 0,24 forrás www.koos.hu
+ 18cm höszigetelés - U= 0,21 forrás www.koos.hu
kőfalak 
egy átlagos kő értéket válasszuk 1,5-nek (ez megegyezik a vb. értékéval is)
40cm vtg kőfal U= 2,26 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal U= 1,70 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 3cm höszig vakolat U= 1,27 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm höszig vakolat U= 1,00 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 4cm DRYVIT U= 0,64 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal + 6cm DRYVIT U= 0,48 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +10cm DRYVIT U= 0,33 forrás www.koos.hu
60cm vtg kőfal +12cm DRYVIT U= 0,28 forrás www.koos.hu

beton-vasbeton
perlitbeton(400 kg/m3-es) forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló)  5cm U= 1,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 10cm U= 1,09 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 15cm U= 0,79 forrás www.koos.hu
perlitbeton (padló) 20cm U= 0,61 forrás www.koos.hu

vb.fal 12cm U= 3,59 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm U= 3,03 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm U= 2,76 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm U= 2,24 forrás www.koos.hu
vb.fal 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,40 forrás www.koos.hu
vb.fal 20cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
vb.fal 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,37 forrás www.koos.hu
kisméretű tégla
km.tégla 12cm U= 2,72 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm U= 1,82 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm U= 1,37 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm U= 1,10 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm U= 0,92 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm U= 0,69 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 5cm DRYVIT U= 0,68 forrás www.koos.hu
km.tégla 25cm + 5cm DRYVIT U= 0,60 forrás www.koos.hu
km.tégla 38cm + 5cm DRYVIT U= 0,54 forrás www.koos.hu
km.tégla 51cm + 5cm DRYVIT U= 0,49 forrás www.koos.hu
km.tégla 64cm + 5cm DRYVIT U= 0,45 forrás www.koos.hu
km.tégla 90cm + 5cm DRYVIT U= 0,39 forrás www.koos.hu
km.tégla 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,39
km.tégla 25cm + 10cm DRYVIT U= 0,36
km.tégla 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,34
km.tégla 51cm + 10cm DRYVIT U= 0,32
km.tégla 64cm + 10cm DRYVIT U= 0,30
km.tégla 90cm + 10cm DRYVIT U= 0,27
B30-as tégla
B 30 +  0cm DRYVIT U= 1,37B
30 +  4cm DRYVIT U= 0,62B
30 +  6cm DRYVIT U= 0,49B
30 + 10cm DRYVIT U= 0,34
POROTHERM
POROTHERM 20 NF  U= 1,24
POROTHERM 20 NF + 3cm DRYVIT U= 0,64
POROTHERM 20 NF + 5cm DRYVIT U= 0,49
POROTHERM 20 NF +10cm DRYVIT U= 0,30
POROTHERM 30 Objekt U= 0,69
POROTHERM 30 normál U= 0,71
POROTHERM 30 + 3cm DRYVIT U= 0,47
POROTHERM 30 + 5cm DRYVIT U= 0,39
POROTHERM 30 + 10cm DRYVIT U= 0,27
POROTHERM 30NF + 0cm DRYVIT U= 0,5800
POROTHERM 30NF + 4cm DRYVIT U= 0,3671
POROTHERM 30NF + 6cm DRYVIT U= 0,3102
POROTHERM 30NF +10cm DRYVIT U= 0,2367
(nem hőszigetelő habarccsal, kétoldali normál vakolattal, hőszigetelés lambda=0,04-gyel lett figyelembe véve !)

POROTHERM 38NF + 0cm DRYVIT U= 0,4258
POROTHERM 38NF + 2cm DRYVIT U= 0,3317
POROTHERM 38NF + 4cm DRYVIT U= 0,2716
POROTHERM 38NF + 6cm DRYVIT U= 0,2299
———–
POROTHERM 44NF + 0cm DRYVIT U= 0,3467
POROTHERM 44NF + 2cm DRYVIT U= 0,2816
POROTHERM 44NF + 4cm DRYVIT U= 0,2371
POROTHERM 44NF + 6cm DRYVIT U= 0,2047

YTONG
YTONG  30 U= 0,40
YTONG  37,5 = 0,32
YTONG  30 NF = 0,40
YTONG  37,5 NF= 0,32
(nincs különbség a nútféderes/nem nútféderes között)
YTONG  30 + 2cm  DRYVIT U= 0,31
YTONG  30 + 4cm  DRYVIT U= 0,26
YTONG  30 + 6cm  DRYVIT U= 0,22
YTONG  30 +10cm  DRYVIT U= 0,17
YTONG  37,5 + 2cm  DRYVIT U= 0,27
YTONG  37,5 + 4cm  DRYVIT U= 0,23
YTONG  37,5 + 6cm  DRYVIT U= 0,20
YTONG  37,5 +10cm  DRYVIT U= 0,16
YTONG  30 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,38
YTONG  30 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,36
YTONG  30 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,34
YTONG  30 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,33
YTONG  37,5 + 2cm  hőszig vakolat U= 0,31
YTONG  37,5 + 4cm  hőszig vakolat U= 0,30
YTONG  37,5 + 6cm  hőszig vakolat U= 0,29
YTONG  37,5 + 8cm  hőszig vakolat U= 0,27

Forrás : http://www.hostopsziget.eoldal.hu/cikkek/hoszigeteles.html